lesz holnap.
Megyek dolgozni.
Nagyon korán kell kelnem, mert 4:50-re már itt van értem a tesóm, és indulunk.
Fárasztó lesz, de már nagyon várom.
Szeretem ezt az eseményt nagyon.
1996-ban dolgoztam először saját jogon, addig csak (nagyon fontos!) futkosó voltam, amíg a felnőttek dolgoztak.
Én vittem a (nagyon fontos!) papírokat ide-oda, és rám bízták a (nagyon fontos!) üzeneteket is.
Szóval 1996-2006-ig, amíg Gabóval pocakos nem lettem, addig dolgoztam ott. Pocakkal is ott tébláboltam, de nem emeltem persze.
Azután Gabónak nagyobb szüksége volt rám.
2008-ban, sajnos újra el tudtam menni, de 2009-ben már HÁLA ISTENNEK újra nem. Lombikpocakkal nem kockáztattam. Sem a meleget, sem a többit.
Most, 3 év kihagyás után nagy örömmel indulok. Már nem szopizik Zümikém, így apjára tudom hagyni egy napra. Apjára? És a nagyszüleire.
Majd jövök, ha nem leszek kipurcanva. Vagy utána, ha magamhoz tértem.