lesz holnap.

Megyek dolgozni.

Nagyon korán kell kelnem, mert 4:50-re már itt van értem a tesóm, és indulunk.

Fárasztó lesz, de már nagyon várom.

Szeretem ezt az eseményt nagyon.

1996-ban dolgoztam először saját jogon, addig csak (nagyon fontos!) futkosó voltam, amíg a felnőttek dolgoztak.

Én vittem a (nagyon fontos!) papírokat ide-oda, és rám bízták a (nagyon fontos!) üzeneteket is.

Szóval 1996-2006-ig, amíg Gabóval pocakos nem lettem, addig dolgoztam ott. Pocakkal is ott tébláboltam, de nem emeltem persze.

Azután Gabónak nagyobb szüksége volt rám.

2008-ban, sajnos újra el tudtam menni, de 2009-ben már HÁLA ISTENNEK újra nem. Lombikpocakkal nem kockáztattam. Sem a meleget, sem a többit.

Most, 3 év kihagyás után nagy örömmel indulok. Már nem szopizik Zümikém, így apjára tudom hagyni egy napra. Apjára? És a nagyszüleire.

Majd jövök, ha nem leszek kipurcanva. Vagy utána, ha magamhoz tértem.