Egy hirtelen ötlettől vezérelve este, amikor Isti hazaért, elindultunk a Desedára, hogy Zádi pancsizhasson egyet. Végre elmúlt a kánikula, végre levegőt is lehetett venni.

Reggel fürödtek egy nagyot Kingivel együtt a házi babamedencében, azt is nagyon élvezték, de 11h előtt betereltük őket, hogy a legnagyobb melegben és sugárzásban inkább idebent hűsöljenek.

De ez az esti kiruccanás nagyon is kedvére való volt a fiatalembernek. Csak annyit lehetett hallani:

"Fürödünk még!"..."Mééég belemegyünk!"

Még szerencse, hogy az apja rozmár, ha már ő ilyen vízinyúl...

Mindenesetre a pasikat akkor láttam, amikor kijöttek a lángosért.

Az én fiam, aki a sajtot, mint valami gusztustalan tényezőt mindig félresöpri, és két ujjal csipegeti le mindenről, nos, Zádi hörcsög fejjel tolta befelé a fokhagymás-tejfölös (ja, a tejfölt is likvidálja mindenből, mindenről) - sajtos lángost.

Ez ám a nyár kéremszépen!!!