Szabadulás

 2011.03.28. 23:24

Apa ma elment orvoshoz, aki felmentette a karantén alól. Így aztán Zádit is odaengedtük hozzá. Zümikém előbb óvatosan közelítette meg (talán attól tartott, hogy megint leállítjuk), majd tárt karokkal rohant az apjához.

Nagy a boldogság, nem is nagyon engedte el maga mellől ezután.

Kicsit nyűgös szegénykém. Vannak több tippem is az okokról - bármelyik lehet, sőt az is előfordulhat, hogy ezek variációja.

... 

Ma rádöbbentem valamire.

... 

Gabóca kórházi idejében ittam utoljára automatából kávét...

Mert az emlékek a napokkal ugyanúgy követik egymást.

Szerintem a március 23-24. éjszakájától április 28-ig tartó időszakban ez már így is marad, amíg élek.

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr136489675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dt' 2011.03.28. 23:45:03

"látni a szíveddel a szemeddel lesni ha becsukod vágyak és ha, ha kinyitod semmi majd a hintaszéked elringat s az álom nem jön a szemedre csak ott ül a párkányon" tudod, 30Y... ;)

Vianya 2011.03.29. 23:30:15

Igen...
süti beállítások módosítása