Nyúl fiai versenyre készülnek, így aztán nagyon sokat gyakorolnak. A megmérettetés részeként lóháton különböző feladatokat/mutatványokat hajtanak végre.
Okkal, joggal büszke rájuk. Tegnapelőtt megbeszéltük, hogy ma kiviszem a nagyszülőket a lovardába, hogy saját szemükkel is láthassák az attrakciókat. MEGÉRTE! De tényleg. A fiúk tényleg nagyon ügyesek.
Esett az eső, így a betervezett séta helyett mi is bementünk a lovardába, a teljes lovaglást megnézni. Zádi ébren volt, így nagyapja közelebb vitte a pacihoz.
Amit aztán ott rendezett
Összehúzta az orrát, szuszogott, elbűvölően mosolygott és nyújtogatta a kezeit a paci felé, közben pedig megállás nélkül tepert a ló felé.
Szerintem meg akarta kóstolni.
Paramami nyilván nem engedte, hogy megfogja, mert a kezét aztán a szájába veszi, de így is nagy élmény volt neki.
Hangos kacagással jutalmazta meg a fiúkat minden körben, és a másfél óra alatt, amit ott töltöttünk tulajdonképpen folyamatosan rajongott a drágám.
Nagyon kifárasztotta magát. Este fél 9-kor már aludt is, amit kb. óránként egy-egy újratöltéssel tesz tökéletessé (legalábbis eddig).
A tegnap éjszakát azért nem szívesen ismételném meg. (Hajnali 2-kor gondolta először, hogy már reggel van és ezt az apjával is tudatni akarta - ezt még meg tudtam akadályozni, majd 5-kor egyértelműsítette, hogy mostaztántényleg! - akkor még egy fél órát sikerült nyernem, mielőtt apját hívta volna segítségül, hogy közösen győzzenek meg engem, hogy már nem kell aludni. Pechjére apukája, bár mindent megtenne a fiáért, most velem értett egyet.
Ekkor húzta elő Zádi a kalapból az aduászt. először kimozogta maga alól a pelust úgy, hogy a pisi teljesen eláztatta a pizsijét és kishíján az ágyunkat (hol máshol feküdne a kis randalírozó... ), majd a tiszta pelusát (nyilván tiszta a pizsamát is) sikerült összekakilnia, így a boxutca újra munkába állt. 6-ra már újból át lett pelenkázva és szinte - de csak SZINTE - viccesnek éreztem a történéseket.
Nem baj! Úgy még egyetlen ember sem ment iskolába (legalábbis remélem), hogy éjjelente 2 óránként szopizott volna. Ez azért reményre ad okot.
Mellesleg nem tudom, mit vártam, Gabó ugyanígy kétórázott 7 hónapos koráig...
Na, kíváncsi leszek...