Alapvetően nyugodt napunk volt.

Tulajdonképpen tényleg minden rendben ment, csak Zádi aludt többet, mint szokott, de ezt rajtam/rám csatlakozva/ hozzám bújva/ engem fogva "követte el".

Valamiért sokkal nagyobb szüksége volt rám, mint egyébként.

Látni, érezni, fogni akart.

Tehette.

Hiszek benne, hogy ha szüksége van rám, mellette kell maradnom.

Megbízhat bennem.

Most tőlem/tőlünk kaphatja meg, ami jó neki.

Miért fukarkodnánk az ölelésekkel, puszikkal, összebújásokkal.

Szerencsére ezt a család többi tagja is így gondolja.