Sajnálom sajnálom, de mire esténként ideérek már majdnem szétcsúszok.

Talán ha visszakapom a laptopomat, majd korábban tudok írni.

Ma lehetőségem sem volt pihenni.

Intézkedtem, de már reggel tudhattam volna, hogy nem lesz egyszerű, mert igencsak nyűglődött a fiatalúr.

Mindenesetre akkor még reménykedtem...

Nyűgös, frontos, fogmiattsikoltozós, dentinoxkenős, kamillagolyós napunk volt és pedig lassan végérvényesen elalszom.

A valódi beszámoló csúszik, még a fényképek sincsenek nálam.

Majd...

Egyszer...

Biztosan...