Tegnap eladtuk Mareszkát - nagyapám Marutiját.
Sok morfondírozás, hezitálás, szomorkodás után döntöttünk úgy, hogy elbúcsúzunk tőle.
Ma MAJDNEM adtam vért.
Megint...
Most próbáltam negyedszer, és eddig egyszer sem sikerült. 
- Először nem voltam 50kg - szép is volt!
- Azután allergia gyógyszert szedtem (akkor szteroidokat), azért utasítottak el.
- Később a szoptatás volt kizáró tényező, most meg kiderítették az előzetes vizsgálatnál, hogy vérszegény vagyok.
Egyszerűen hihetetlen.
Pedig tényleg szeretnék segíteni.
Na, mindegy. Holnap megyek fogorvoshoz.
TESSÉK ENGEM SAJNÁLNI! EGYÜTTÉREZNI! RÁM GONDOLNI!
És egyáltalán. Holnap helyett következhetne holnapután...
BRRR!
Régen voltam már fog dokinál, most már ideje lesz.
Amíg szoptattam nem volt értelme elmennem, mert fájdalomcsillapító nélkül azt sem engedem, hogy belenézzen a számba...
Azóta pedig a keretem volt rá szűkös.
Most viszont semmi kifogás, kitérő, az orvos adott időpontot.
Nagylány leszek, és önként elmegyek.
(Azt azért semmi pénzért nem vállalnám, hogy Zádit én vigyem majd fogorvoshoz. Fontos, hogy ne az én pánikomat lássa, hanem az apja nyugalmát.)
