Napról napra újabb dolgokat produkál a mi izgágánk.

Tegnap a nagyapját kérte, hogy sírjon neki.

Nagyapa eljátszotta, hogy sír.

Aztán újra... újra és újra...

Mindig kérte.

"Nanapa! Sííjjál!"

Nagyapa pedig sírt.

Egészen addig, amíg meg nem unta.

Na, akkor elővett egy dobozt, "belesírt", majd "bezárta". Így aztán már nem sírhatott többet, hiszen "be van zárva".

Erre Zádi odaszaladt, letekerte a doboz tetejét, diadalomittasan felkiáltott, hogy "Kiengedtem! Sííhatsz!"...

Nincs olyan probléma, amit meg ne tudna olda(t)ni...

Nagy mesélésben volt. Egy zöld színű fűrészről beszélt. Egyszer csak véletlenül már piros volt a fűrész a történetben.

Visszakérdeztem. "Te Zádi! Az előbb még nem zöld volt az a fűrész???"

A válasz egyértelmű volt: "Átfestettem."

Köszi!

Azt hiszem, nem fogja közelről ismerni a "probléma" szót... Bár úgy lenne...