Igen, ma volt az első sírós reggel, hogy ne menjek el dolgozni...
Azt kiabálta: "Anya visszadeje! Anya dódozok szíházban! Anya visszadeje! Nem elmenj!" 
Húúú, de nehéz volt így elmenni. Pedig alapjában nem is volt tragédia. 
Nem futott utánam, nem csimpaszkodott a lábamba, nem verte magát földhöz, nem ütötte az ajtót, szóval semmi olyasmit, amit ár több fórumról ismerek... 
Ült az etetőszékében, (be volt kötve) és hívott, hívott vissza... 
Majdnem megszakadt a szívem. Pedig szereti a nagyszüleit, jött Kingi is hozzá, szóval végül jó napja lett.
Nagyon nehéz szívvel mentem ma ki az ajtón...
