4 éve

 2012.04.02. 23:47

Gabóca keresztelőjének negyedik évfordulóján...
Örök hálával gondolunk Koncz Tibor karcagi lelkészre...

A kölcsönkapott gyermek

Elengedem-szólt a Nagy Úristen-
gyermekem hozzátok röpke időre.
Míg szíve dobban, addig a tiétek,
s elsodor parttalan könnypatak Tőle.
De addig is, gondoznátok-e nékem?
Adnátok-e otthont míg odavan,
s míg eljövök érte, hogy szépen
hazavigyem? Csak lebbenő szél lesz,
májusi hó, almavirágnyi idő
szegény sorsa. De bánatotokban
vigasz az emlék, s Szavam békítő.
Gyermekemet csak tanulni küldöm.
Bölcs és türelmes szíveket kerestem,
s úgy találtam: a porban baktatók közt
nem lenne jobb eszközöm, mint Ti--Ketten.
Teljes szívvel fogjátok szeretni,
és nem sajnáltok kárbament erőt,
s nem gyűlöltök engem,ha úgy tűnik:
visszakérem Tőletek idő előtt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr846488271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Elíza 2012.04.03. 21:21:24

Folynak a könnyeim...............
süti beállítások módosítása