A változatosság kedvéért a bal felső kettessel meccsezünk.

Amilyen kemény legény, elrontja a napunkat.

Nem szopik, hanem harap, nem eszik, nem játszik, nem alszik, cipelni kell, leülni nem lehet. Nyöszörög, felsikolt, apa kell, mama kell, papa kell, anya kell (azért ilyen sorban, mert mindig az kell legjobban, aki nem elérhető az adott pillanatban - én ott vagyok...).

Azért eszeget (nehogy elfogyjon...)

Azért alszik is (rövideket és nem mélyen).

Azért játszik is (mindent amit nem szabad - konnektorozás, telefon, távirányító)...

Kis kannibál!

De már egyértelműen megkeresi a lámpát (picikém, ha fekszik és úgy kérdezem hol a lámpa, akkor is fölfelé néz először a feje búbja felé... ).

Már a puha matracon is álldogál.

Fejlődünk, haladunk, csak még azt nem tudom, hogy fog harapni (na nem a cicit, mert az megy, hanem ételt), ha az alsó egyesek és a felső kettesek bújnak ki...

ÖÖÖÖÖ... harapáshibás vámpír...

az első nagykádas önálló fürdés!!!

Először nem találta a helyét, hiszen nem ment vele egyikőnk sem, de tele hordtuk a kádat játékokkal, így kiengesztelődött hamar.

A tegnap kapott játék katamarán volt a kedvenc ma, nagy csatákat vívtak a felszínen maradásért. 

Csúszásgátlóval "kitapétáztuk" a kád alját, így nem csúszott és ki is használta a lehetőségeket.

Azért folyamatosan belénk kapaszkodott időnként, majd újra elcsábították a játékok.

A végén nagy pancsolást rendezett és hangosan kacagott.

Olyan jó látni, hogy élvezi!

Pancsipasi 

"Szia Kereszttesó!

Jó, hogy Te is megérkeztél! Csuda jó ez a világ. Szopizzál ügyesen, finom is és nagyra nősz tőle, mint én.

Jó fej ősöket választottál magadnak. Én már csak tudom, hiszen a keresztszüleim.

Erősödj meg gyorsan és szólj, ha meglátogathatlak!

Ígérem, nem húzom meg a hajad!

Ja, és Simon napján születni ezzel a névvel? Jó a belépőd, csajszi!

Puszi!

Zádi"

Örömmel szorítottunk ma reggeltől és nagy boldogságban tudtuk meg, hogy délután 14:50 perckor megszületett Zádi "S" Keresztapuja és Párjának első közös gyermeke Sára Anna.

Gyönyörű baba (már láttuk képeken), a szülei (és még sokak) boldogsága.

Adatai mint egy modellé!

Érkeznek a lelkek, ezek szerint a Jóisten nem ábrándult ki belőlünk...

Minden új élet új remény!

Van, amikor nem kerek a világ...

a kedves szavakat, építkezem belőlük.

Jól esik az embernek, amikor nem kerek a világ, hogy gondolnak rá, imádkoznak érte...

Tényleg jobban lettem. 

Saját romjaimon csücsülök.

Nem jött össze ez az este.

A délután még jó volt, vendégségben voltunk. Zádi nagyon édes ajándékot kapott, örült is neki, birtokba vette.

Aztán szépen sorban követték egymást a nem megfelelő mondatok.

Hideg van.

Nem akarom elmesélni miért gyűlölöm a hideget, de megvan rá az okom.

Nagyon megrémít, fájdalmat okoz lelkileg a hideg végtagok érzése. Ilyenkor, amikor a lelkem is nehéz még rosszabb a fagyos lábam. (Rossz a bojlerünk és nem tudtam forró vízzel sem átmelegedni.)

Ez most butaságnak tűnik.

Lehet, hogy másnak az is.

Nekem nem.

Hadd ne keljen taglalnom!