Először is végre magához tért a blogol... Ráadásul nem tűnt el semmi. Pedig féltem tőle, a freeblogon történtek nem bíztattak semmi jóval.
Rossz hírek jöttek a Csillagtestvérekkel kapcsolatban is, de szerencsére és hála anyukámnak, meg a kolléganőjének, végül megnyugtatóan megoldódott a helyzet.
Szép nap volt, meg meghívást kaptunk a színház ma nyíló kiállítására és a premierre is, ami külön megtiszteltetés.
A darab kifejezetten jó volt, csak kár...
A családom ismeri az említett színésznőt... Még Gabó temetésére is eljött. Kisherceget hozott neki...
De ha nem is ismernénk, akkor is szörnyű a helyzet.
Végül nem tudtam függetleníteni magam a történtektől.
A darab jó, de mégis csak arra tudtam koncentrálni, hogy a színésznő most éppen az életéért, az egészségéért küzd, amíg mi a darabot nézzük...
Jó napunk volt, mégis, most leginkább elbújnék.
Majd mesélek Zádi jobban sikerült Mikulás élményéről is, mert anyukám munkahelyére elmentünk, hogy ott is találkozhassanak.
Elmesélem, ami kimaradt.
De nem most.
Most imádkozom. Gyógyulásért, egészségért.
Csak gyógyuljon meg! Tényleg!
