a végén megszívom, akkor is...

Aki hülye... ugyebár...

Nos, tegnap nagy bátorságomban, kevesebb gyógyszert vettem be az allergiámra, mondván elég régóta szedem, le kellene lassan tenni...

Igen, az öngyógyító mester...

Ecseteljem a végeredményt?

Piros, égő szemek, folyékony állagú orrmaradvány, festéktüsszentő hapcinyelő (szándékos félreírás, nyugi!!!). Viszkető, kaparó nyálkahártya.

Brrr!

Tudom, elég elrettentő dolog nyálkahártyáról írni. Bocsi...

Nagy előkészületeink vannak, boldogulás kísérletek.

Többé-kevésbé nyögve nyelősek, de igyekszünk erősen.

Majd csak lesz valahogy. Ez az időszak valamikor (sokára) már csak nosztalgia lesz.

Nem tudom, akkor majd jobb lesz-e az életünk, vagy rosszabb, de legalább addig is mindent megteszünk, ami módunkban áll.

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr616488683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása