a tegnapi nappal.

Vagy inkább még korábbról.

Volt ugye a gyomor vizsgálat, ami az allergiám miatt elrendelt góckutatásom részeként volt kiírva.

El is mentem a belgyógyászhoz, de ő közölte, hogy nem tudja elvégezni a kért vizsgálatot, mert a kapszulát, ami ehhez kell, a kórház nem tudja megvenni (pénzhiány miatt), így az egyszerű kilégzési teszt helyett, biopsziával egybekötött gyomortükrözést tud felajánlani. KÖSZI!

Hogy egy fájdalommentes vizsgálat helyett egy olyat engedjek, aminél komplikációként be is vérezhet a gyomrom, hiszen kicsippentenek belőle egy darabot, nos, az nem az álmom.

Így alakult, hogy nekiálltam keresgélni, hol is van olyan kórház, amelyik ki tudja fizetni azt a bizonyos kapszulát, hogy mégis a végére érhessek ennek a fránya góckutatásnak... (Addig is tele vagyok nyomva gyógyszerrel... Olyat, amit szoptatás mellett is lehet szedni csak egy félét tudtak adni azt is szirupban, mert a tabletta laktózos és nem szívódna fel - így pedig az egyhavi adag egy vagyon.)

Szóval, egy X városban rendelő orvos rokon segítségével beutaltak Budapestre, ahol időpontot is kaptam - tegnapra.

Ha számolok egyet gyorsan, eddig ugyebár erről a vizsgálatról beszéltem a bőrgyógyásszal, a háziorvosommal, a belgyógyásszal, és a rokondokival. Ez eddig 4.

Tegnap szépen felbumliztunk BP-re, 4 órával a vizsgálat kezdete előtt már nem ettem és nem ittam, ami a szoptatás szempontjából nemigen praktikus, de egyszer kibírom.

IDŐRE odaértünk a vizsgálatra, NEM KÉSTÜNK EL!!! Isti úgy döntött, hogy bejönnek Zádival velem, hátha nem tart sokáig. A regisztrációnál mosolyogva beadtam a papírjaimat, erre a hölgy, aki átvette őket hirtelen nekem szegezte a kérdést - UGYE NEM SZOPTAT???

Döbbenetemben a mosolyt a bokámra ejtettem és válaszoltam, hogy DEHOGYNEM!

A válasz olyan ellentmondást nem tűrően érkezett, hogy hirtelen fel sem fogtam: - Akkor nem végezzük el a vizsgálatot!

- De miért? Hogyhogy??? Ezért jöttünk Kaposvárról!

- A kapszula, amit be kell venni olyan anyagot tartalmaz, ami mellett tilos szoptatni.

- Mennyi ideig nem lehet? (Azt hittem pár órán át és magamban azért imádkoztam, hogy estére már lehessen, mert akkor még meg tudjuk oldani valahogy...)

- 3 napig.

Ránéztem a páromra, mintha szegény meg tudná oldani a helyzetet.

A hölgy azon sopánkodott, hogy miért nem szólt a háziorvosom. Erre elmondtam neki, hogy eddig 4!!! orvossal egyeztettem és egyik sem mondta...

Legszívesebben elsüllyedtem volna. Ezért jöttünk ide? Ezért? (Zádi utaztatása fölöslegesen, a férjem szabadnapja, a benzin... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!)

Így alakult, hogy hiába utaztunk Pestre.

Hazafelé aztán sokat filóztam a dolgon. A vizsgálat előtt azt mondtam drága mamikámnak, hogy nem is tudom, mit reméljek. Legyen pozitív az eredmény, magyarul mutassák ki a baktériumot a gyomromban (ez okozhatja a kiütéseket és a tejérzékenységet is, ráadásul gyógyítható) és kezdjük el a kezelést, lehetőleg mielőbb legyek túl rajta, de akkor azonnal abba kell hagynom a szoptatást, hiszen az az antibiotikum, amit erre adnak, nem szedhető szoptatás mellett - ezt tudom.

Vagy legyen negatív, akkor nem kell abbahagyni a szopit egyelőre, de továbbra sem lenne reményem a pöttyök eltüntetésére.

Azt hiszem, ezért "kaptam" a haladékot. Hiszem, hogy semmi sem történik véletlenül. Csak néha nem tudjuk azonnal a dolgok okát...

A tegnapi nap nagy történése, hogy Zümkém hihetetlen boldogsággal "beszélt" a szüleimmel telefonon. Mondogatta, hogy MAMA, PAPA, puszilgatta a telefont - nyomkodta a gombokat... és egyszer csak közölte, hogy PAPA SZEJE! - Húúú, úgy meghatódtam, hogy össze-vissza pusziltam. Papa is szeje... természetesen.

A mai napig kellett várnom, hogy engem is szeje, igaz, nekem csak annyit mondott, hogy SZE!!! De a hangsúly ott volt, ráadásul egy naaagy ölelés kíséretében kaptam a vallomást. Kb. egy hete ölelget, szeretget bennünket. Eddig is közénk furakodott, amikor apjával ölelkeztünk, de mostanában már nem csak közénk nyomakodik, hanem már ölel is minket.

Ügyesokosnagyfiam!!! Büszkebüszke... Mintmindig...

Ma különben kicsi f*sival küzdöttünk.

Nem volt olyan igazi, durva, csak minden pelust megjelölt délelőtt és nem úgy, ahogy szokott lenni. Délután aztán 1-től 5-ig nem volt semmi, majd egy normális.

Tudom, hogy nem kifejezetten álom dolog ilyesmiről olvasni, de hozzá(nk) tartozik ez is.

Mindenesetre nem kapott ma tejterméket, ebédre rizses cukkínit, uzsonnára főtt krumplit, banánt és vacsorára is főtt krumplit evett.

Próbálom kímélni a pociját.

Normaflore is van itthon hála Istennek, így egy ampullát már abból is beadtam neki.

Remélem ez nem különösebb ciki lesz, csak annak az utóhatása, hogy tegnap egy lépéssel maradtam le attól, hogy kikapjam a kezéből a 200-ast, mielőtt beveszi a szájába... Brrr! Szerencsére nem nyelte le, el is koboztam, de úgy látszik azért a "zamatot" sikerült lenyalnia róla.

Bele sem gondolok... Edina munkatársnőm férje ma úgy fogalmazott, hogy "MIBŐL LESZ AZ IMMUNRENDSZER"... húúú... inkább nem is akarok belegondolni... tényleg...