a varázsszót.
Barni, a keresztfiacskám "követte el" évekkel ezelőtt.
Valamit szeretett volna tőlem, kérte, de nem tette hozzá, hogy "kérlek", vagy "légy szíves"...
Erre emlékeztettem, mondván, hogy nem hallottam a varázsszót.
Na, mi volt a varázsszó, amit az ő olvasatában hallanom kellett?
"ABRAKA DABRA!" - Percekig röhögtem. 
Na, ennyit a pedagógiáról...
Zádit mostanában tanítgatom a kérem, köszönöm, tessék szavakra. A kérem már megy, a köszi helyett valami kö van.
Ma új szóval gyarapodott a kincsestár, ez a gili - a giliszta.
Nagy büszkén masírozott egy példánnyal a kertben fel és alá...
Most este, lefekvés előtt pedig eszembe jutott, hogy nem kapta meg a fenistil cseppeket a vacsihoz. Hangosan meg is kérdeztem tőle.
"Te Zádi! Kaptál cseppeket most este?"
Erre ő nyugodtan válaszolt: NEM!
Ügyesen, értelmesen válaszolt. 
(BÜSZKEEE!) Nemsokára hosszabb beszélgetéseink is lesznek!!!
