Hol is kezdjem?

Tegnap még annál is nagyobb dolog történt, mint valaha gondoltam, hiszen kereken 10 év után mentem bele a Balatonba.

2001 nyarán volt az utolsó eset, hogy bokánál jobban elmerültem benne és úgy is terveztem, hogy a dolog így marad.

Nos, nem leszek azért búvár ott, sem naponta strandoló, de azért Zádi kedvéért mégis fürdőztem egyet én is.

Mit tagadjam? Hős vagyok.

Az úszógumiról vallomással tartozom.

Csodálatos, hogy itt, a blogon leírtam a bajomat, hogy hiába keresem, nem találok megfelelőt.

Venni akartam, de sehol nem láttam ilyesmit.

Nem sokkal azután, hogy elolvastátok, már kaptam is az első üzenetet DT-től, hogy megvan, megtalálta. Még nem tudja hogyan, mikor, de úgy tűnik, hogy lesz.

Nagyon örültem, de nem mertem beleélni magam a dologba - akkor még.

Ezután jelentkezett Másikévi, hogy van nekik egy mostanra már nem használt, és nekünk adja, ha gondoljuk. (Akár Kingi nyuszilánykának...)

Gondoltuk.

Nyúl hihetetlenül örült a hírnek, aztán amikor megkaptuk, a gyerekek azonnal birtokba vették. Vitatkoztak, melyikük rághatja ki belőle a játéklabdát, de mivel egyiküknek sem sikerült, nagy ordítás vetett véget az örömünnepnek.

Nem sokkal később jelentkezett Zsuzsi, hogy találkozzunk, mert meglepetése van.

Ő egy csodaszép sárga úszógumit hozott, nagyon-nagyon szépet.

Ezzel egyetlen gond adódott, hogy husibabám szépen kinőtte. (Meg kell egyeznem, hogy a kékbe is alig fér bele... - Nos, nem kicsi, nem vékonyka a fiacskám... ) Nem baj, tesóbaba valószínűleg kisebb korában találkozik majd a vízzel, így neki nem lehet majd kicsi.

Anyukámék a Balatonon voltak, amikor meglátogatta őket egy ismerős, Szinténévi, aki nagyon messzire költözött már, de olvasta a gondomat és megjelent egy úszógumival. Szabadkozott, hogy nincs teteje, de gondolta hátha jó lesz.

Jó is lesz, ha már nem fér bele a tetősekbe, ebbe még nyugodtan belerakhatom - persze csak akkor, ha hajlandó lesz benne maradni, mert most éppen csak a képet tudtuk elkészíteni és már mászott is ránk, hogy ő a nagy vízbe akar menni, nem csak lábat lógatni az úszógumiból.

Ennyit anya előparájáról, hogy ez-az kell a gyereknek, mert e nélkül aztán... ÜHÜM, csak ha a lurkó másképpen gondolja, anya teheti a terveit oda, ahova akarja...

Mindenesetre nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget! Bár így oldódna meg minden gondom!

A mai napunk tulajdonképpen a víz jegyében telt.

Zádi úgy intézte (ez hosszú, de tényleg ő alakította így a dolgokat), hogy 4-szer is fürdött.

Este merészkedtünk csak ki az udvarra, akkor viszont jó sokáig maradtunk, mert spontán csevapcsicsa sütésbe keveredtünk. Itt maradtak Nyúlék, este 10 volt, mire bejöttünk.

Zádi jól bírta, hiszen aludt délelőtt és délután is, de meg kell jegyeznem, hogy azért ringatni nem kellett altatásnál...