tartott a szünet.
Tényleg határozatlan időhossz volt.
Na, nem viccből írtam, amit írtam.
Most véletlenül jutottam ide.
Ezután is fogok próbálkozni, hogy ne nagyon maradjak el, de nem tudom mennyi sikerrel fogok járni.
A cseresznyéről fogok ma mesélni.
Már jócskán benne van a család a kerti munkálatokban, így esett, hogy apósom a leszedett cseresznyét szárazta, további felhasználás céljából.
Zümikém nézte, nézte egy ideig a dolgot, majd felkapott egy cseresznyét, külön egy szárat is hozzá és megpróbálta összeilleszteni.
Drága babám kezdi látni az összefüggéseket.
Lenne még miről írnom, de több oknál fogva nem teszem.
Van, amiről nem szabad, mert megbánnám.
Van, amiről nem akarok, mert meg akarom oldani.
Csak nem fog kifogni rajtam egy 15 hónapos??? (Kéremszépen... köpköd... Ételt... Hú, de kiakaszt vele! De kitalálok valamit! Folyamatosan magyarázok, különböző taktikával közelítek, de egyelőre mintha a falnak beszélnék... Na, mégis leírtam. De megoldom!!! Valahogy...)
Voltunk ma dokinál is - miért is ne - mert bepöttyösödött.
Nem, nem skarlát.
Alighanem vagy a macskák szőre, vagy valami növény irritálhatja.
Most kapott kencét, majd meglátjuk.
Amúgy jól vagyunk.
Jövök, amikor csak tudok.