Sarah McLachlan: Angel

Spend all your time waiting
for that second chance
for a break that would make it okay
there's always one reason
to feel not good enough
and it's hard at the end of the day
I need some distraction
oh beautiful release
memory seeps from my veins
let me be empty
and weightless and maybe
I'll find some peace tonight

in the arms of an angel
fly away from here
from this dark cold hotel room
and the endlessness that you fear
you are pulled from the wreckage
of your silent reverie
you're in the arms of the angel
may you find some comfort there

so tired of the straight line
and everywhere you turn
there's vultures and thieves at your back
and the storm keeps on twisting
you keep on building the lie
that you make up for all that you lack
it don't make no difference
escaping one last time
it's easier to believe in this sweet madness oh
this glorious sadness that brings me to my knees

in the arms of an angel
fly away from here
from this dark cold hotel room
and the endlessness that you fear
you are pulled from the wreckage
of your silent reverie
you're in the arms of the angel
may you find some comfort there
you're in the arms of the angel
may you find some comfort here


Sarah McLachlan: Angyal

Az egész idődet azzal töltöd, hogy vársz
egy második esélyre,
egy kis szünetre, melytől megnyugodhatnál
Mindig egy oka van annak,
ha nem érzed magad elég jónak
Márpedig a nap végén nehéz ezt tenni
Szükségem van arra, hogy egy kicsit elkalandozzon a figyelmem
Csodálatos, felszabadító érzés
Az emlékek eltűnnek belőlem
Hadd legyek üres,
és súlytalan és akkor,
talán békére lelek ma éjjel

Refrén:
Egy angyal karjaiban,
elrepülsz innen,
ebből a sötét, hideg hotelszobából
és a végtelenségből, melytől félsz
Kimenekít csöndes álmodozásod romjaiból
Az angyal karjaiban vagy
Talán ott vigaszra lelsz

Belefáradtál a napok monotonitásába
És bármerre fordulsz,
keselyűk és tolvajok követnek téged
S a vihar tovább tombol
Te pedig továbbépíted a hazugságot
amit azért találtál ki, hogy úgy tűnjön semmi sem hiányzik az életedből
Az sem számít, ha még egyszer utoljára megmenekülsz
Könnyebb hinni ebben az édes őrületben
Ebben a ragyogó szomorúságban, mely térdre kényszerít

Refrén

Számolgatom a hónapokat, a heteket és a napokat addig, amíg Zádi is eléri a 17 hónapos és két hetes kort...

Minden nap szembesülök azzal, hogy Gabó milyen messze is volt az egészséges élettől...

Látom magam előtt. Érzem a karomban.

Zádit ölelem és puszilgatom duplán.