Tökéletes világ?

 2011.02.10. 22:32

A párom valamelyik reggel megkérdezte, hogy szeretnék-e egy tökéletes világban élni?

Nos, nem is tudom.

Kinek tökéletes? Miben tökéletes? Mióta tökéletes?

A legkönnyebb az lenne, ha rávágnám, PERSZE!

De ezt így én nem merem.

Egy tökéletes világban nem ért volna annyi csalódás - emberekben.

De akkor nem is tanultam volna a pofonokból.

(Sajnos nem mindből tanultam, amiből kellett volna.)

Abban a világban lehet, nem is csattantak volna.

De ha ezeket nem élem át, akkor lehet, hogy nem is tudnám annyira értékelni azt, amim most van.

Ha a párkapcsolataimban nem élem át azokat a dolgokat, amiket, akkor nem lehetnék boldog, hogy ilyen férjem van...

Ha Gabó...

Nem is tudom.

Nem lett volna beteg... még élne...

Nem, azt nem is tudom elképzelni, hogy ne lett volna az életünk része.

Abban viszont tökéletesen biztos vagyok, hogy más lenne a viszonyunk Zádival, ha nem éltük volna át az első mesénket Gabócával.

Igen, a pénz lehetne több.

Igen, lehetne más életkörülményünk.

Igen, Zádi alhatna éjszakánként.

Igen, sok olyan van a hátam mögött, amit legszívesebben elfelejtenék.

Hibák, amiket sajnos elkövettem.

De azt legalább tudom, ha újra elébem kerülne az a helyzet, már megszólalna a vészcsengő a fejemben - legalább. (Azt, hogy azokat a hibákat már nem követném el, csak remélni tudom, kijelenteni sajnos nem... De bízom benne!)

Az emberek, akikben csalódtam - nos, a legtöbb szerintem belőlem indult. Másnak akartam látni őket... Kár volt.

Nem tudom, hogy egy tökéletes világban milyen lenne élni.

Mindent tudnánk eleve?

Mindenkivel megfelelően bánnánk?

Csak olyan emberek jönnének szembe velünk az életünk folyamán, akikkel dolgunk van az életben?

Nem fájdalom árán kellene tanulnunk magunkról, a másikról és a világról?

El sem tudom képzelni.

Talán szegényes a fantáziám.

De amíg így van, ebben a világban igyekszem boldogulni... a hibáimat nem elfelejteni, a csalódásokból épülni.

.

.

.

Művészien derülnek ki dolgok egy, a múltunkban szereplő emberkéről, ami egyik döbbenetből a másikba sodor. Vak voltam. Naivak voltunk.

.

.

.

Hiányzik Gabó... Mindig.

Mert két gyermekem van. Égen, Földön.

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr456489919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dt' 2011.02.10. 23:29:55

a tökéletes világ az talán a szeretet... itt is, ott is... ;)

WildShyccu 2011.02.11. 13:22:18

:)
süti beállítások módosítása