A mai nap újdonsága kétségtelenül a láncfűrész volt Zádi számára. Annyira belefeledkezett abba, ahogy apukája és papija fát vágtak, hogy alig akart elaludni.

Fél 12 volt, mire elszenderedett. Sétáltunk egy nagyot, majd ébredés után kaja parti következett.

Délután lefutottuk a kötelező hó eleji bevásárló körünket és eközben rátaláltunk Zádi első cipőjére.

Már próbáltam eddig is cipőt adni rá, de amíg picuri volt, leszedte magáról, később pedig fel sem engedte adni.

Sőt, kapott egy csudiszép bélelt bőr bakancsot, de abban még felállni sem volt hajlandó.

Ma szépen végignéztük a lehetőségeket, hogy miben is tudna megtanulni járni a mi apróságunk és ekkor rátaláltunk Zádi első cipőjére.

Azonnal feladtuk rá (helyben fogyasztottuk ) és ő első reakcióként lábra állt ugyan, de a bal lábát húzta maga után. Pár percbe beletelt, amíg szépen lépkedett benne.

Volt mozgólépcsőzés, séta, cipős bandukolás...

Egyszóval ezernyi élmény, délutáni alvás nélkül, így aztán már 6-kor elaludt és úgy döntött éjszaka van.

Most megyek, mert én is úgy döntöttem.