olyan babák, akiknek az érkezése szinte egy csodával ér fel.
Tudom, minden baba maga a csoda. Szeretném hinni, hogy minden újszülöttnek örül az édesanyja és az egész családja, még ha tudom is, hogy sajnos nem így van.
De vannak olyan lelkecskék, akik rengeteg ima, hívó szó, küzdelem és maga a gondviselés segítsége nyomán érkeznek meg hozzánk. Akikre angyallá vált testvérük vigyáz...
Ilyen csodagyermek érkezett meg ma reggel erre a világra.
Ő Petike, Rolika öccse, Tündi babája.
Végig izgultuk a vágyakozást, a várakozást, de ez a kismanó úgy érkezett meg hajnaltól reggelig, hogy szinte fel sem ocsúdhattunk.
SMS-t kaptam délelőtt és azonnal újságoltam is Zádinak a nagy hírt.
Egy szülőpár, - már régen szülők, és - most végre rettegés nélkül ölelhetik át a gyermeküket. Petike szopizik, alszik és csak annyit él át a világból, hogy édesanyja vigyáz rá.
Ez jó is így. Így kell lennie.
Hosszú boldog, egészségben, szeretetben eltöltött közös életet kívánunk nekik!!!
Sok szeretettel küldöm az áldást, amit Zádinak mondott Zoli (a lelkészünk) a keresztelőjén:
"Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!
Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!"
Igazán megérdemeltétek a boldogságot!
Petike!
Boldoggá tetted a napomat! (És még sokunkét...)