Most jó lenne egy szóval elintézni, de sajnos nem lehet. Ráadásul a várakozásokkal ellentétben ténylegesen nem is a középső, hanem a jobb kettes a bűnös…
Na, nem kertelek tovább. Az a bizonyos bűnös a jobb felső kettes fogacska. A bűne pedig a tegnapi éjszaka teljes romba döntése. Zádikánk hajnali 1-től 5-ig sírt. Csak akkor volt csendben, ha sétáltunk vele és ráztuk a fenekét. A zombisodás minden tünetét produkálva járkáltunk fel és alá…
Tisztába tettük, végigbeszéltük mit ehetett, amitől a pocakja fájhat, de nem jöttünk rá…
Bocsi, félholtak voltunk a kialvatlanságtól…
Reggel aztán dédike rákérdezett, nem bújt-e ki a foga az éjjel. Leellenőriztük… és… DE bizony!
Hogy magunktól erre nem gondoltunk?!?!?!?!?
De hogyhogy nem az egyeske érkezett előbb? Hallott már valaki ilyet?
Nem panaszkodom tovább. Jól vagyunk, minden rendben, egy foggal többel megyünk haza, mint amennyivel jöttünk. Úgy látszik még idén köszönteni akart bennünket.
Hát, szia fogacska!
Tegnap Zümikém kipróbálta a hintalovat. Először nem tudta mit is kezdjen vele, de apja megmutatta neki hol tud kapaszkodni, meghintáztatta és akkor már élvezte nagyon.
Minden napra jut egy rokonlátogatás. Vagy jön valaki, vagy mi megyünk.
Az év utolsó napján felidézve 2010-et, köszönetet mondunk a csodáért, amiben részünk volt.
Januárban államvizsgáztam, februárban a diplomaosztóra még eljutottunk, majd a hónap utolsó napján megérkezett Zádor, a mi várva várt babánk. Azóta minden napunkat beragyogja a lényével.
Ahogy ő cseperedik, tágul a világa, felfedezi az életet, mi úgy fedezzük fel vele együtt.
Kiderült, hogy dédikénk második dédunokát is kap, éppen egy évvel Zümi születése után. Nagyon boldogan várjuk mindannyian!
Júliusban családi körben megtartottuk Zádi keresztelőjét. Fantasztikus élmény volt. Pici fiúnk, érezvén a dolog súlyát, megfelelően ordított. Csodálatos emberekkel gazdagodott az élete a keresztszülei személyében. Mi pedig keresztszülei lettünk egy különleges fickónak, a család szivárványgyermekének.
Sajnos az év végén búcsúznunk is kellett, Keresztapám már Gabócára vigyáz, együtt segítenek papikámnak az égi kertben.
Most, hogy együtt vagyunk mamikámnál keresztanyámmal, szépen búcsúztatjuk ezt az évet.
Így, együtt szeretnénk mindenkinek csodálatosan szép 2011-et kívánni!
- Egészségben,
- szeretetben,
- családias légkörben,
- barátokban,
- biztonságban, (anyagi értelemben annyit, hogy ne kelljen félni a holnaptól... az anyagi gazdagság nem lehet a legfontosabb!)
- egymásra figyelésben,
- szerencsében,
- hitben (mert hinni mindenkinek kell valamiben, vagy valakiben)
- beteljesült álmokban gazdag újévet!
Már tudjuk, mennyire igaz. Hisszük, hogy így van. Így kell lennie:
"Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak."
(Mt 7:8)
