Kimerült

 2010.11.15. 23:21

Iszonyú fáradt vagyok.

Zádi az éjjel semmit sem aludt, így ma állva is képes lettem volna elszundítani.

Ahogy apósom a kezében altatta délelőtt, rám tört a felismerés milyen nagy már.

A baba, aki elfért az apja két kezében most már lelóg a nagyapja karjaiban mindenütt.

Lépcsőt mászik, iszkol, dörömböl, huncut...

Nagyfiam!

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr506490377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása