Tegnap a tűzgyújtáshoz hasonlítottam a főzőtudományom babagyomrot is meggyőző fejlődését, ma pedig újabb HEURÉKA pillanatban volt részem.

Az éééééééééééén férjem  fotósként a jövő nemzedékét is el akarja veszejteni a fotózás oltárán... 

Olyan büszke vagyok rá!

De hogy érteni lehessen mitől is dagad a mellem (katt):

http://kapos.hu/videok/kapospont_net_video/2010-11-07/targyak_tunnek_elo_a_sotetbol.html 

A gyerekek nagyon élvezték, még 9 ilyen foglalkozásra van felkérése.

Ez volt az első, de máris teltházzal működött.

Jaj, tényleg olyan büszke vagyok rá!

Nekem lenni kivételes szerencse tartozni ilyen tehetséges pasi...

Ráadásként még szeretnivaló is...