Ki ismeri ezt az ősrégi szóviccet???

Na, ez a mai bejegyzés megint olyan lesz, ami miatt Zádi majd elmegy az ombudsmanhoz, ha felcseperedik és felfogja miket írtam...

Merthogy...

szegénykém már délelőtt is próbált volna anyja kedvére "csomagolni". Nyögések, hanghatások és a koncentrálás megvolt, de eredmény semmi.

Már éppen azon gondolkodtam, hogy holnap (vagy még ma) barackot fog kapni, hogy megkönnyítsem a dolgát.

Jól ebédelt - nem az általam próbált alma nyerte el a tetszését, hanem a kukorica pufi, amit természetesen egyedül szeretett volna a szájába gyűrni és önállóan kívánt megfulladni tőle, amit szívtelen anyja nem hagyott neki... (Mondom én, hogy ombudsman lesz ebből...)

Ezt az én teám lejmolása követte - nem cumisüvegből de még csak nem is csőrös üvegből, hanem pohárból.

Az ebédlő asztalhoz tolt etetőszékben, mint a nagyok!!!

Olyan akarat szorult ebbe a kicsi emberbe, hogy magunk is meglepődünk. Na igen. Székely apa és dacos anya mellett nem is tudom mire számítottunk...

Szóval megvolt az ebéd, anya rajtra készen várakozik, amíg késő délután megérkezett végre a produktum.

Teljesen gyanútlanul próbáltam kincsemet kitisztogatni belőle, amikor hirtelen megakadt valamin a szemem.

VIGYÁZAT! INNEN KEZDVE CSAK ERŐS IDEGZETŰEK OLVASSÁK TOVÁBB!!!

Az én gyermekem bizony valami zöldet is tett a bugyrába.

Anya lázas gondolkozásba kezdett, mit is evett utóda az elmúlt napokban.

- A krumpli és a kukorica pufi volt az állandó vendég - na az nem így néz ki.

- Egy kanálnyi sütőtökpüré főtt krumplival - nem nyerte el a tetszését egyelőre, nem is erőltettem, helyette paradicsomos krumplit kapott - ez szombaton volt, azóta kitisztult volna és nem zöld!

- Vasárnap almapüré - akkor ízlett neki először - nem hiszem, hogy eddig vendégeskedett volna a pocakjában és szintén nem zölden látom viszont.

- Hétfőn sárgarépát főztem krumplival, aminek még a levét is szerette - kizárt, hogy ilyen állapotban köszön vissza.

- Kedden paradicsomos krumpli (még nem találkozott elég étellel, hogy változatosabban variálhassuk, a paradicsomot pedig nagyon szereti).

- Ma ugyebár kukorica pufit töltött teával, de már előtte is erőlködött - egyszerűen elképzelni sem tudtam mi lehet.

Na igen, a levelet nehezen hozta a "postás"...

Mert mint kiderült, drága gyermekem falevelet evett. Két napja az apjával sétáltak a kertben és ismerkedtek a környezettel, amikor megtörtént a "baleset", hogy bizonyos növénnyel közelebbi ismeretséget kötött, mint azt én feltétlenül szerettem volna.

Amint szembesültem a ténnyel, kiabáltam a páromnak, mert ha csak elmesélem, tuti nem hiszi el...

Lejött az emeletről, meglátta és teljes természetességgel a hangjában közölte, hogy igen, ez akkor lehetett...

Jó-jó anyukám szembesített a ténnyel, hogy piciként én a diffenbachiát "legeltem le" - azt mondja el is zsibbadt tőle a szám... (korán kezdtem a zsibbasztást... )

Frissítés 2010. 09. 16. 07:05:

Ma reggel bizony megkaptam életem párjától, hogy meghatározhattam volna pontosabban: az bizony almafa levél volt. Amúgy meg is magyarázta neki, hogy inkább cseresznyefa levelet kellett volna ennie, mert azt szoktunk tenni a kovászos uborkába, így az "természetesebb" fogyasztási cikk.

Meg különben se hüledezzek, ő mutatott neki hüvelykujjpercnyi pókot is, azt nem ette meg... Mit szóltam volna, ha nyolc lábacska köszön vissza a pelenkából Köszike! Bbrbrbrbrbrbrbrbbrbrbrbrbrrrrrrrrrrrrr!