Bizony-bizony van már egy majdnem félévesnek is nevelőcélzatú tiltása.
Hiszem, hogy fontos elkülöníteni a JÁTÉK és NEMJÁTÉK világot egymástól.
Később ez majd finomodni fog: APÁÉ, ANYÁÉ, NAGYAMÁÉ, MAGYAPÁÉ, (EGYÉB RÉSZTVEVŐKÉ), MÉREG, ELEKTROMOS és társai kategóriákká. Összefoglalva egyelőre a NEMSZABAD csoportba tartoznak.
De hogy konkretizáljak: a mai eset a távirányítóval esett meg.
Drága gyermekem mindent szeretne megfogni (megkóstolni), ami nálunk - a kezünkben van. Kivéve a kifejezetten neki készített gyümölcspép kóstolót 
AZT NEM! Nyilván általunk ismeri meg a világot.
Csakhogy vannak dolgok, amiket eleve nem fogunk megengedni neki, ne később keljen megmagyarázni, hogy amit eddig lehetett, azt mostantól miért nem.
Ilyen például a lábat tenni az asztalra esete. Pedig milyen édesen lépdelne rajta. Csakhogy ez később már nem lenne aranyos, sokkal inkább a neveletlen kategóriáját merítené ki. Miért tanítsunk meg tehát valamit, ha később tilos lesz? Nem?
Így aztán amit már most sem szabad:
* lábat az asztalra tenni (ahogy ezt már említettem)
* telefonálni (amíg nem tud beszélni, ne rágja...)
* távirányítót kóstolgatni
* szappant/popsikrémet enni - utóbbiról nem tudtuk meggyőzni... 
* megharapni a macskákat (eddig a macskák még gyorsabbak voltak...)
* méhecskét fogni a virágról (apa elrántotta - meg is sértődött rendesen...)
* szülők teáját leborogatni az asztalról
* kiszedni a szemünket
* lekarmolni az orrunkat (röviden arcot átrendezni)
* anya cicijét csipkedni, tépni, rágni, nyúzni (hiú ábránd a siker ezügyben) 
* apát hajnali kettőkor addig püfölni amíg fel nem ébred (apa kérte, hogy hadd aludjon közöttünk... no comment)
* doktor bácsit lepisilni (de mivel ezt a NEMSZABAD-ot a doktor bácsi mosolyogva feloldotta, tépheti a száját a határozott szülő, gyermeke angyali képpel "szenteli" meg a barátságukat...)
Szóval van elég NEMSZABAD... Tudom. És még fél éves sincs...
Nos, ma délután nemigen akaródzott aludni Zádinak. Dél helyett 2-kor
sikerült elaltatnom és naivan azt hittem, mehetek teregetni.
Ki is mentem, természetesen nyitott ajtónál, hogy halljam. A tv ment, mert ha csendben alszik el, akkor minden koppanásra felriad. Ha viszont van alapzaj, akkor nincs ilyen gond. Így tehát altatás után mentem a dolgomra.
Nem haladtam sokat, amikor furcsa hangok szűrődtek ki a szobából.
Kicsi fiacskám felébredt, fordult egyet, éppen elérte a távirányítót, amit gondatlan anyja a tv lehalkítása után csak letett a fejéhez. Arra léptem be, hogy Zádi hasal, kezében (és a szájában) a távirányító és KAPCSOLGATJA A TV-t.
Ennyit erről.
Persze hogy vegye tudomásul utódunk, hogy szigorú NEMSZABAD kategóriába tartozik a távirányító, ha anyja a röhögéstől fuldokolva puszilja agyon gyermekét és minden apró csibésznek titulálja?!?!?!?
Azt hiszem ezt a csatát elvesztettem. 
