megrendeltük a babakocsit Aprónak.

Nem, nem döntöttük el, hogy gyerekenként járgányt váltunk, de a múltkori "tankkal" jól bevásároltunk.

A boltvezető most, amikor keresgéltünk azt mondta, hogy ne legyenek illúzióink, "egy gyerek, egy kocsi..."

Ekkor felvilágosítottam, hogy nálunk még ez sem működött. És itt nem csupán arra gondolok, hogy egy gyermek kábé 2-2 és fél évig használhatja a magáét, mi pedig ugyebár 17 és fél hónapig "jutottunk".

Nem. Nyomatékosítom ezt annál is inkább, mert ebből a 17 és fél hónapból 2-őt a szervízben töltött a mi kis előző szerzeményünk.

Foszlott a huzat, kitört a kereke, ráadásul a szállítása közben ide-oda pakolt lábzsák rész valahogyan felszívódott.

Szerintem a szervizben van, szerintük nem is adtuk oda...

Nem is ez a lényeg, mert kideríteni utólag lehetetlen.

A fontos, hogy rendeltünk egyet (még garancia idő alatt) - természetesen kifizettük VOLNA- ha egyáltalán megkapjuk.

De a mai napig nem jött meg, pedig a rendelést nem mondtuk vissza...

2007 nyarán rendeltük meg...

Szóval ezért (is) mondtuk azt, hogy szeretnénk váltani.

Ja, mentségem/mentségünk - ként szolgáljon, hogy a kereke nem azért tört ki a kocsinak, mert raliztunk vele!!!

(Aki tudja, milyen lusta vagyok és hogy utálok futni, az ebben egyetlen percig sem kételkedett... )

Sima, utcai közlekedést nem bírt a DRÁGA.

Merthogy azért nem 2 fillér volt...

Azzal azért még kiegészítem a történetet, hogy amikor bejuttattuk a kocsit a szervizbe, kaptunk VOLNA cserejárgányt, hogy mégis csak legyen...

HÁT PERSZE!!!

Csakhogy a cserére fenntartott kocsik közül egyet sem lehetett fekvő kocsinak használni, mindegyik sportkocsi volt.

Nos, Gabóca állapotából adódóan sosem ült fel. (Nem volt hozzá ereje. )

Egy olyan gyermeknek, aki pedig nem tud ülni, nem elég erősek a hátizmai ahhoz, hogy megtartsák a gerincet, ilyenformán TILOS ültetni őket.

De egy áruház nincs arra felkészülve, hogy ha szervizbe visznek egy babakocsit, akkor a gyermek korától függően adódhat úgy, hogy nem sportkocsit kell adniuk cserének???

Nem voltak.

Na mindegy. Elmúlt. Kaptunk kölcsön ismerősöktől egyet, azt használtuk hetekig, amíg a miénket visszakaptuk.

Most pedig nem szeretnénk ilyen helyzetbe kerülni.

Vészhelyzetre ott lesz még a tank - igen, sokszor írtam már, hogy az, mert amúgy óriási.

A pici jól elfér benne, meg minden már is, de az autó csomagtartójába be- és onnan kiemelni igen durva feladat.

Már biztosan említettem, hogy a hátam igen rossz állapotban van.

Serdülőkori hanyag tartás később kóros rossz tartásom miatt is fájdogál, de Gabó majd' másfél éves babahordozóban történő hurcolása sem segített...

Márpedig a fejlesztésekre abban tudtam leginkább vinni.

Az autóban, amíg a városba értünk elaludt, a babakocsit kiszerelni a csomagtartóból kész horror volt, a bébi hordozót nem lehetett rászerelni, abból pedig nem akartam kivenni, hogy felébredjen szegénykém...

Így esett, hogy mindig a babahordozót használtuk, ráadásul állandóan jobb oldalon cipeltem.

Következmény: durva csomók a hátamban, amiket egy masszőr sem mert még kezelésbe venni, mert azt mondta, hogy ha "belenyúl", összerándulok a fájdalomtól és újabb izomgörcsök keletkeznek.

Hát, ezzel nem lettem kisegítve.

Azt olvastam, hogy kismamákat nem szabad masszírozni, mert megindulhat a szülés.

Van ugyan olyan ismerősöm, aki az egész pocakosság alatt masszíroztatott és semmi baj nem lett, de én a "jobb félni" alapelv szerint élek.

Így tehát Drágám teljes mértékig egyetértett azzal, hogy azt kértem, ha lesz következő babakocsink, olyan legyen, amibe rögzíthető a babahordozó.

Szóval sokat, nagyon sokat keresgéltünk, mert nemhogy több száz, de százezer forintunk sem lenne erre az akcióra.

Végül találtunk egyet, ami árban és tudásban is megfelel.

A Férjem átnézte szerkezetileg, kipróbálta, hogy átfordítható-e a tolókar (ez azért fontos, hogy ne kelljen a picit nappal szembe tolni, ha egy mód van rá), rá- és lecsatolta a babahordozót, végigmérte és megfelelőnek találta.

A színét is kiválasztotta. Nekem is tetszik.

Így tehát ma bementünk megrendelni.

Úgy tudtuk, hogy a keddig megérkező megrendeléseket azon hét csütörtökig hozzák meg, de az eladó azt mondta, hogy mivel van több megrendelésük, így lehet, hogy már holnapra megérkezik.

Ezen jól meglepődtünk. - Nem sürgős még.

(HALLOD, APRÓ?!?!?!?)

De azért örülni fogok.

Érdekes, hogy emiatt nem volt bennem halogatási kényszer.

Talán, mert nem láttam benne Gabót.

Azért az Ő kocsiját nem nézegetem naponta...

Na mindegy. Nem rontom el a saját kedvem.

Most éppen lelkesedem!!!

Szép lesz.

Jó lesz.

Praktikus lesz.

Apró szeretni fogja.

Én pedig bírok majd vele!

Mert eldöntöttem!