Kedves Vianya! Én vagyok az ismeretlen(dt)! ezt "találtam", így leírom! ;-) „Érzem, s tudom, hogy ebben a percben is figyelsz, s azt akarod, hogy szomorú miattad ne legyek. Lesz olyan pillanat, amikor nem leszek szomorú, de lesz olyan is, mikor a fájdalomtól majd meghalok...” millió puszi és rengeteg erő nektek! :-)))

Kedves DT! Köszönjük az idézetet, gyönyörű! A gyertyákért pedig külön köszönet!!!

most olvasom és sok sok erőt kívánok Nektek ezekhez a napokhoz. Gabóca születéstörténete nagyon megható az, hogy már akkor így óvott Titeket.