Ma valami olyan történt, amitől a nap további részére kacagós lettem.

Nem csupán vidám, hanem göndöröket nevető.

Történt ugyanis, hogy a postás egy küldeményt hozott a nevemre címezve.

A/5-ös méretű boríték, valami "kemény" a tartalma.

Megnéztem a feladót és tényleg azt hittem, hogy valami kiskönyvet/igazolást NÁLA felejtettünk, azt küldte az ILLETŐ utánunk.

Hogy idén nem is volt ilyen jellegű dolgunk VELE?

Fel sem tűnt.

Elkezdtem kibontani.

A borítékból először egy kisebb, papírba csomagolt dolog került elő. Rajta az állt:

"Puszi!

:)"

Már a borításon keresztül látszott a turpisság.

CSOKOLÁDÉT KAPTAM!!!

Azt tudtam, hogy (hívjuk így, amíg jobb nevet nem találok Neki) "Gerzson cicánk névadó keresztanyja" olvasgatja a blogot.

De az őszintén soha meg nem fordult volna a fejemben, hogy Gombóc Artúr jellegű bejegyzésem következménye egy ilyen küldemény lehet.

Akkorát nevettem, hogy csodálkozó családtagjaim nem értették, mit próbálok fulladozva, vinnyogva kinyögni nekik.

Amikor megmutattam és le is esett nekik, már ők is vigyorogtak.

Ezúton is köszönöm szépen - biztosan állíthatom, hogy - életem legviccesebb küldeményét!!!

Az élet szép, amíg ilyen emberek vannak körülöttünk!

A másik jó hír, hogy Gabócánk sírkövére megérkezett a rég megrendelt 6 betű.

A sír már készen volt, de a fejkő út felé eső oldalára szerettük volna feltetetni, hogy "Gabóca".

Aki tudja, úgy is tudja. Aki nem ismerte, annak úgysem mond semmit.

Ma megérkeztek a betűk (így jár az, aki nem csicsás formátumot kér, hanem a legtermészetesebb fellelhetőt - ne is mondjam, nem volt fellelhető - de végül időben MEGÉRKEZETT és a "Bácsi" fia - aki szintén Gábor fel is tette.

 A szüleim éppen Gabónál voltak, ők telefonáltak, milyen események zajlanak arrafelé.

Most mondja valaki, hogy nem volt szép ez a nap!

:D