Igen, újfent túlparáztam a dolgot...

Tudom.

Sebaj, inkább így legyen.

A lényeg: jó tippet kaptam Gabó tiflopedagógusától, hogyan nézzem meg, látja-e Zádi a színeket. Akkor, a telefonbeszélgetésünk után azonnal meg is próbáltam - szemernyi siker nélkül...

Ma új erőre kapott bennem a vállalkozó kedv, és megint megpróbáltam.

Kiválogattam a LEGÓk közül egyforma méretű (2*2-es) kiskockákat piros és zöld színben (a színtévesztők ezeket bizony összekeverik). Rögtönöztem hozzá egy kis mesét, hogy a pici óvodások keresik a testvéreiket, mert ebédelni készülnek és ugyanahhoz az asztalhoz kell ülniük.

Zádikám minden gond nélkül összepárosította a "testvéreket"...

Ezek után (vérszemet kaptam ) a sárga-kék páros következett - szintén semmi gondot nem okozva.

Megpróbáltam 4, majd az összes fellelhető (9) színnel is. - Zádikám (ugyan a figyelme el-elkalandozott) szépen sorban megmutatta, hogy a zöld, vagy a kék különböző árnyalataival is boldogul.

A mesénk végén előszedtem a hosszú (2*4-es) építőelemeket is. Ezek lettek a gyerekek ágyai. Mindegyiknek meg kellett keresnie a saját ágyát.

(Ezzel azért lett egy kis problémánk, bevallom. Úgy tisztességes, ha pontosítok. Nem is nekünk, vagy neki, hanem inkább nekem... Az óvodásokat, az ebédjük után ugyanis elküldtük fogat mosni. Aztán eszembe jutott, hogy altatás előtt pisilniük is kell. Nos, Zádi rámutatott, hogy egy fontos lépést kihagytam. Az óvodásoknak azonnal vissza kell menniük a mosdóba, mert pisilés után nem mostak kezet!!! - Valóban, ezt nem mondtam külön... Ejnye, anya! Ezt sosem szabad elfelejteni!!! Bizony... Bizony...)

A lényeg, Zádi látja a színeket, már tudja - khm... AKARJA csoportosítani őket!!!

... És nem felejti el a WC után megmosni a kezét. Amúgy tényleg nem szokta elfelejteni sosem.