kicsit másképp...
Zádival ma lefekvéskor a következő párbeszéd zajlott le:
- Péz
- Mi van a pénzzel, kicsim?
- Ad! Anya!
- Kinek adjak pénzt Kisfiam?
- Néninek! Száz!
- Adjak egy néninek száz forintot? De milyen néninek?
- Pilos.
Ezzel a kérdés eldőlt.
Ugyan a dolog végében nem vagyok teljesen biztos, mert ha mond valamit és visszakérdezünk, hogy milyen, akkor mindig azt mondja, piros...
- Dávid...
- Milyen Dávid?
- Pilos.
Vagy:
- Sanyi.
- Milyen Sanyi?
- Pilos.
Esetleg (egy zöld LEGOt mutatok neki):
-Ez milyen színű Zádi?
- Pilos.
Szóval minden pilos.
De hogy ezt a pénz dolgot most honnan szedte?
Mindenesetre figyelni fogok.
Hiszem, hogy a gyermekek szájából az igazság szól - főleg, amíg hátsó szándék nem költözik a gondolatok mögé, ami még odébb lenne szerintem.
Így aztán megkeresem, melyik "pilos" néninek kell száz pénzt adnom.
...
JA!
És tudja, hogy a tehén adja a tejet (ami azért is nagy csoda, mert úgy tudtam leszoktatni a szopiról, hogy minden este elújságoltam, hogy Nyuszi hozta a tejcsit neki... khm...).
A tyúk tojja a tojást, a malac (esetenként "diszó") adja a "kóbászt", "szanonnát", sonkát és a BŐRT! (Amikor az apja szalonnát eszik, bizony lopkod magának egy kis szalonnabőrt. Számára ez most a legfinomabb falat... --- Székelyrágó...)
Ezeket az ismereteket oda-vissza szépen elmondja. Ha azt kérdezem, melyik állat ad tejet, akkor is jót válaszol, ha pedig azt kérdezem, mit ad nekünk a tehén, akkor is tudja.
Tudja, de néha, huncut mosollyal az arcán szándékosan butaságot mond.
A tehén bizony ilyenkor vizet ad, a malac pedig tojást.
Mindenesetre a szalonnával és a BŐRrel nem viccelődik.
Mindennek van határa ugyanis...