nyűgös ám...

Nem hisztizik - mármint a ciciért, de lényegesen ingerlékenyebb, érzékenyebb, mint máskor.

Ma van a 3. szopimentes napunk.

Most este is kérte volna, de amikor azt válaszoltam neki, hogy bizony elfogyott, mert mindet megette, akkor simán áttért a tejcsire.

Látszólag elfogadta a helyzetet, de azért érezhetően haragszik is.

Konkrétan elküld az ágyából elalváskor, de amint arrébb megyek, már hív is vissza.

Ez a ma esti elalvásnál háromszor történt meg.

Gondolom túl fog lendülni ezen, ráadásul hálás is vagyok, hogy nem volt órákig tartó zokogás érte...

Szóval haladgatunk.

Szépen lassan.

Holnap délelőtt elutazom.

Nem könnyű itthon hagynom, de az időjárás előrejelzések miatt, ha tehetném, akkor sem szívesen vinném magammal.

Temetésre megyek.

Nem kérek részvétnyilvánításokat - most semmiképpen. Ez bonyolult ügy.

Csak leírtam, hogy egyértelmű legyen, nem más az elutazásom oka.

El kell mennem.

Ez most fontos.