Mert valóban, a farsangi jelmezek versenye leginkább nem a gyerekeknek fontos, hanem az "elkövető" felnőtteknek...

A verseny kiírt szempontsora:

Értékelni fogjuk

- az ötletességet

- a kivitelezést

- a ráfordított időt

Akkor most egy pár kérdés:

- miért kap jobb "minősítést" a kölcsönzőből, vagy bevásárlóközpontból (ki)vett jelmez, mint az otthoni kivitelezés?

- a minden farsangon előkerülő hercegnő, bohóc, vámpír és csontváz?

Nem, igyekszem nem dühöngeni, hiszen nem számít.

De ha valóban ez a szempontsor, miért Barni jelmeze kapott egyedül bronz minősítést úgy, hogy nem volt ezüst és mindenki más aranyat kapott az osztályból?

Nem vagyok elfogult, de a jelmez jó lett.

Ha sikerül feltöltenem a telefonomról a képet a gépre, megmutatom (a párom komoly gépét - amivel a betevőnket keresi - nem vittem magammal, így maradt a telefon).

Mindegy. Tényleg mindegy. Nem ez számít. Csak bosszant. Az eljárás.

Nem baj, ha egy szülő megteheti, vagy meg akarja tenni, hogy vásárol, vagy kölcsönöz egy profi jelmezt, mert tényleg szépek tudnak lenni.

Nekünk az volt a szempont, hogy együtt készítettük vele - Barninak is része volt benne. Az egész család segített.

Ami fontos, hogy Barni mosolyogva vonult fel, egész délután boldog volt, örült az ajándékának és hazaérkezés után is ugrált, kézenálláskezdeményeket csinált, mert annyi élményt szívott magába.

Ha ezt nézem, teljesen megérte a bele fektetett munkát. És tényleg. Ez számít. A keresztfiúnk boldog volt ma és máris várja a következő farsangot.

Unokatesóm, Ivett ma betöltötte a pocakossága 38 hetét és 5 napját.

Gabó ekkor született, Zádi ekkor indult.

Ivikém mától minden nap repetázik - hozzám képest.

Mintakismami, aki nincs rosszul (nem is volt egyetlen percig sem), nem nehéz neki a vége sem, nagyon profi, hiába az első babáját várja.

Csak azért írtam, hogy kiderüljön, ilyen is van.

Csak ügyesen és egészségesen továbbra is!!! 

Ez nyilván nem a jelmez, csak szerettem volna megmutatni, milyen jellegű volt a batikolás.

Nem, nem elírás a cím.

Hol is kezdjem?

Barni, a család szivárványgyermeke 3 évvel ezelőtt megmondta, hogy az akkori farsangon kakas lesz, majd pulyka, ötödikben (idén) somógyi tigris, azután hatodikban pici cincogó káposzta...

A kakas megvolt, egy hétig abban járt mindenhová. Iskolába, boltba, lovagolni, szóval tényleg mindenhová. Tavaly megvolt a pulyka (az egész család azon törte a fejét, hogy hogyan állhat a pulyka farka úgy, ahogy annak kell. Végül ez is megoldódott. Nyúl még bele sem mert akkor gondolni, mi is lesz ezzel a somógyi tigrissel...

Nem, nem somogyi, bár annak sem lenne sok értelme. Ez bizony somógyi tigris.

Mivel vészesen közeleg a farsang az iskolában (holnap lesz...) így kezdte pedzegetni az anyja, hogy Barni mesélje már el, hogy is néz ki az a somógyi tigris.

A válasz a narancssárga alapon fehér csíkos volt.

Na jó, de milyen csíkos?

Majd talált egy pólót, ami batikolt mintás volt, narancssárga alapon fehér mintával. Megkérdezte tőle, hogy ilyen???

Igen, ilyen a somógyi tigris!!! - volt a válasz.

Innen már szinte magától mentek a dolgok. Nyúl kiszabta és összefércelte a jelmez alapját. Nagymama megvarrta géppel, nagyapa és én megkötöztük (vízszintes csíkosra), majd nyúllal és anyósommal felváltva kevergetve megfestettük az anyagot.

Fixáltuk, lebontottuk - akkorra már az összes kisnyúl ott sertepertélt, mert látni akarták mi lesz belőle.

A végeredmény egy hippi jellegű csíkos narancssárga-fehér mintás somógyi tigris jelmez lett.

Közben aztán kiderült, hogy az öccse évekkel ezelőtt játékból kitalálta ezt a somógyi tigrist és mindenki jót nevetett rajta, ezért határozta el akkor, hogy bizony ő annak fog öltözni. A design azért az övé volt.

De hogy jövőre mi lesz ezzel a pici cincogó káposztával???