ordítás... ma nem hiszem, hogy tudok jönni írni.

Idén is csak a LEGekben tudok mesélni erről az eseményről, hiszen Zádival elutaztunk vissza a táborba, a mai teljes napot ott töltöttük.

Hihetetlen érdekes programok voltak, még egy majdnem másfél éves is élvezte. Mit élvezte??? Annyira érdekelte minden, hogy csak kapkodta a fejét és nem akart aludni sem, mert félt, hogy valamiről lemarad.

Pénzt verettünk apának, lufi hajtogatós nénitől katicát kapott Zümikém (amiről először leette a szemét, ami alkoholos filccel volt felrajzolva... , majd leharapta a fejét és ilyen módon a maradék része le is eresztett... Köszi... Ja, el ne felejtsem, hogy a kezemben éppen leeresztő fázisát "élő" katibogár szépen összefilcezte a kezem... Éljen!).

Majdnem, ismétlem MAJDNEM felmászott a mászófalra. Hogy hogyan???

Annyira érdekelte és mutogatott a tetejére, hogy az üzemeltető srác felajánlotta, hogy előveszi a legkisebb hevedert és beleülteti, majd felviszi, ha akarja.

Akarta. Na, mondjuk a hevedert, azt nem különösebben, de meggyőztük, hogy ha fel akar menni, akkor ez muszáj.

Nos, próbaképpen a heveder segítségével egy keresztrúdra felkapcsolta egy karabinerrel Zümikémet és úgy hintáztatta. Eleinte tetszett is neki a dolog, majd egy hihetetlen, Hudinit megszégyenítő mozdulattal kiszabadította magát a hevederből. Ne kérdezzétek, hogyan, nem tudom.

Mindenesetre ennél a mozdulatnál vált biztossá, hogy a falmászás elnapolódik legalább jövőre, ha nem későbbre...

Tűzoltó autót, rendőrautót látott, pacikat lesett, fától fáig kötött dróton csüngő hintába akart belemászni, de a hevederes eset után ezt nem szavaztuk meg neki...

Az időre pohárpakolás sportága bejött a babámnak, de szerintem csak meg akarta rágcsálni a poharakat, nem szabályosan pakolni szerette volna.

A lovagok tornája éppen az alvásból billentette vissza az érdeklődés fázisába. Rengeteg program, érdekesség, látnivaló és még fürdeni is kellett közben a Balatonban.

Jó meleg volt a víz, bár a délutáni újabb körben már feltámadt a szél és csak megszakítással lehetett merülni. Kijöttünk, felmelegítettem és utána mehetett vissza.

Igazi vízinyúl.

Hangosan kacag és sikoltozik a vízben örömében. Még a partról is azt figyelték, hogy mennyire tetszik neki.

Jó volt az étvágya is, igazán meg voltam vele elégedve.

A legnagyobb meglepetést mégis az okozta, hogy egész nap nem szopizott. Szerintem ebben a nagy forgatagban elfelejtette.

Egyszer kérte, de éppen uzsonna előtt voltunk, így azt mondtam, hogy evés után kap, de akkorra sürgős futkosnivalója támadt és nem kérte. Elalváshoz nyilván kellett és adtam is, de annyira fáradt volt, hogy szerintem már félig el is aludt, amint megkapta. (Azért kitartóan kinyerte az adagját... ÁM!)

Szóval jó napunk volt, meglehetősen eseménydús.

Meg kell jegyeznem, hogy ma Zádikám találkozott Farkas Bertalannal, Magyarország mai napig egyetlen űrhajósával.

Ez azért volt fontos, mert ha egyszer visszaolvassa ezeket az irományokat, majd tudni fogja, hogy ez megtörtént.

Szóval szerintem mindenkinek érdemes kipróbálnia, mert a gyerekek (és bevallom a felnőttek is) nagyon élvezik ezt a fesztivált.

írtam róla, hogy nagy meglepetésre készülünk, és ha időszerű lesz, leírom, mi volt az.

DT annyira beleivódott az életünkbe, hogy szerettük volna egy igazán szép ajándékkal meglepni a születésnapján - ami holnap lesz!

Zümikém talpát bemázoltuk barnára és szabályozva, hova léphet, végiggyalogoltattuk egy előre elkészített papírlapon.

Ezek után a kezei következtek zöld festékkel és... itt kezdődött a baj...

Nos, Zádi először is meg akarta kóstolni. Megmutatta, hogy koszos a keze és belém törölte.

Tett lenyomatot a dohányzóasztalra, az ülőgarnitúrára... és egy párat a papírra is... csak nem oda, ahova szerettem volna.

Hosszú ideig próbáltuk megzabolázni, de ketten az apjával kevésnek bizonyultunk egy Zádi (és Gabó levele is rákerült volna) ÉLETFÁHOZ. (Ez lett volna az ajándék itthon elkészített része. A megvásárolható pedig sajnos nem abban a változatban volt elérhető, amit kinéztünk.)

Ezúton (majd fényképek is bizonyítják a tenyérnyomat próbálkozást) is szeretnénk nagyon boldog születésnapot kívánni DTnek!!!

Gyűrűk Ura jellegű köszöntésünk sikeredett idén hobbit ajándékkal és az erőt birtokló ékszer átruházásával.

Jövőre remélem már zabolázhatóbb fiatalember segítségére is számíthatunk.

Nagy ölelést küldünk és mindent, de mindent köszönünk!!!

majd a beszámolót a nyaraláskánkról (azért a becézett megnevezés, mert nyúlfarknyi és még az is megrövidített volt, de a miénk).

Remélem még addig sikerül leírnom, amíg el nem felejtem, mi minden történt.

- nagypancsi

- fürdőruha

- pelus

- szülinap

- Dzsungel könyve

- altatások

- fürdés

- vihar

- Zádor nap 

- házassági évforduló

- hajó kiándulás

- majmócák 

- táncház

- tejszelet

Azt hiszem emlékeztetőnek ennyi elég lesz.

-o- 

-o-

Este lakásavatón voltunk, grillpartin.

Zádi bóklászott és nagyokat evett.

Teljesen kifáradtunk - mindannyian. 

Zádi ma 17 hónapos és 2 hetes.

Gabó ennyit élt meg velünk.

Mintha két külön világ lenne.

Összehasonlíthatatlan, mégis hatással van egyik a másikra... és a másik az egyikre...

Oda vissza.

És mindkettő ránk...

Mindkét fiamtól sokat tanulok.

17 hónap és 2 hét... 

Tízeske is kidugta a csücskét!!!

A jobb alsó négyes örlő hegyét lehet érezni, ha megérintjük - amit nem teszünk magunktól, de Zümi folyton a szájához húzza az ujjunkat, hogy masszírozzuk meg az ínyét. 

Szegény babám a hazaérkezés után hatalmas, csillapíthatatlan sikoltozós sírással adta tudtunkra, hogy a szájába új "vendég" érkezett.

Hiába no, megkínozza alaposan.

Élménybeszámoló tolódik, de lesz, ígérem!!! 

vagyunk, minden rendben.

Nagy élményekkel gyarapodtunk, a gyerekek összeesésig játszottak.

Majd mesélek, amikor több időm lesz.