Megtörtént,

 2011.12.17. 22:08

amitől Gabóca távozása óta rettegtem.

Sőt, azt hiszem már előbb.

Úgy négy hónapos lehetett, amikor vészes hányással kórházba kerültünk vele.

Eléggé kiszáradt, azt mondták, ROTA. Nem az volt...

Ez már az állapotából adódó első jelként jött elő.

Ezután folyamatosan attól féltem, hogy megint hányni fog.

Többször előfordult, kordában tartható - nagyjából kordában tartható mennyiségben.

Aztán a végén...

Inkább nem is mesélem el.

A lényeg, hogy ezzel a tünettel kezdődött a búcsú...

Folyamatosan pánikoltam attól, hogy a következő babánk (ha a Jóisten megsegít bennünket és ad még gyermeket nekünk) majd hányni fog.

Nyilván tisztában vagyok azzal - még a legelborultabb pillanataimban is, hogy minden gyermekkel előfordul, ez normális dolog, megkönnyebbül tőle.

De átélni, az teljesen más.

Amikor egyszer a keresztfiam hányt (már Gabó távozása után) remegtem a félelemtől. Az agyam nyugtatott, hogy ne essek kétségbe, de nehezen ment.

Hála Istennek, mára megtanultam a leckét, amit a doktor bácsi mindig mondogat: "Anyuka, ez egy teljesen egészséges gyerek!!!! Úgy tessék kezelni!"  - Ilyenkor a mutatóujját is szokta előttem mozgatni, hogy NANA!!!

Nem, nem teljesen pontos a megtanultam kifejezés...

De legalább megpróbálom szem előtt tartani.

Zádikám tegnap este óta köhécsel.

Ami furcsa, hogy nem volt száraz köhögős stádium, hanem azonnal a felszakadt résszel indított.

Köhög, de nem szenved tőle.

Nyilván eldöntöttem, hogy hétfőn orvoshoz viszem (nem én lennék, ha nem tenném), de az ügyeletre azért nem száguldottam vele, hiszen láza nem volt (nincs azóta sem) és nem "ugat", csak köhög.

A váladékot nem tudja kiköpni, lenyeli.

Azt hiszem, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a brokkolit ismét láthattuk.

Jelentem, igenis megijedtem.

De szerencsére Isti is ott volt, ahogy szóltam neki (kicsikét kiáltottam...    ) akkor azonnal ugrott és megnyugtatott bennünket.

Zádit mondjuk nem verte földhöz az esemény, csak azt hajtogatta, hogy TÖJÖL TÖJÖL...

Zavarja, ha "maszatos". - Most az volt.

Sebaj, vacsora elnapolva, apa fürdet, anya takarít - és nyugszik, nyugszik!!!

Zümi a kádban játszik, semmi nem látszik rajta a történtekből.

Hétfőn mindenképpen elviszem dokihoz.

Hadd ismételgesse nekem a házi feladatot!

ANYUKA! EZ EGY TELJESEN EGÉSZSÉGES GYEREK! ÚGY TESSÉK KEZELNI! 

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr906488521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anita. 2011.12.18. 00:51:32

Ne idegeskedj Évi. Mind a két gyerekem az elmúlt három hétben - felváltva - ezen ment át. Hurutos köhögés (rögtön, száraz kezdés nélkül) sajna néha hányásba torkollva, mert ők még erre is képesek... Igen, nagyon rossz, leginkább éjszaka, mikor erre kelnek, kelünk. Hamar elmúlik, és megnyugszik a szíved. Jobbulást a kicsi szépségnek!

emmamam 2011.12.18. 07:41:03

Teljesen megértelek... (Én mindig attól félek, hogy az enyémek megfulladnak, mint Andris, ezért vitt minket mentő Hanna 3 hónapos korában a kórházba egy "egyszerű" hiszti miatt, ami odáig fokozódott, hogy nem vett levegőt - ez szerintem minden anyukának ismerős, csak én pánikoltam be tőle... Na, ezt csak azért meséltem el, hogy lásd: nem vagy egyedül... :( :)) Köhögés - és főleg hányás - mentes szép napot nektek! :)

Stike 2011.12.18. 14:03:00

Nyugtasson a tudat, hogy előzmények nélkül is pánikot tud kiváltani a hányás...természetes, hogy belőled erősebb reakciókat hoz ki. Anyuka! Ez egy teljesen egészséges gyerek, nyugi! ( Amúgy Hédi mostanában megint a ti macitokkal alszik és kérdezgeti, hogy kitől kaptam? miért lett vizes a ruhája :) )

Vianya 2011.12.20. 00:04:45

Drága Anita! Remélem mi nem húzzuk ilyen sokáig! Ugye már jobban vagytok? Emmamam! Igen, nagyon sokat jelent, hogy nem vagyok egyedül... Stike! Igyekszem nem pánikolni. Csak nem mindig jön össze... Hédi nagyon édes lehet! Tényleg, nekem eszembe sem jutott mostanában, hogy Zádi bizony vizes lett! ;-) Vigyázzatok magatokra, jobbulást a nagylánynak! Puszi Boginak is természetesen!!!

Anita. 2011.12.20. 23:05:54

Évi, nem húzzátok ilyen sokáig, hamar meggyógyul a kis drága! :) Nálunk is már minden a legnagyobb rendben, köszönöm kérdésed. Puszi, és ölelés nektek!
süti beállítások módosítása