Gyönyörű gyermekem szépen halad a... PIMASZSÁG ÚTJÁN!!!
Igen, alig huszonegy hónaposan bizony ma megtette az első lépést az anyahajaégnekállításhoz...
Az úgy kezdődött, hogy férjempárom rosszul érezte magát és lefeküdt, hogy a fejfájása fölött győzedelmeskedjen.
Mi Zádinak felváltva mondogattuk, hogy csendben legyen, mert az apja alszik. Különböző családtagok különböző módon, de lényegében ezt ismételgették.
Nem is volt ezzel baj, Zádi értette is a dolgot, csak nem mindig érdekelte... De ez most nem is lényeg.
Hanem tudja ő, hogy rosszalkodni csendben is lehet.
Felmászott az ebédlő asztalhoz, felkapta az általam (bevallom) gondatlanul ottfelejtett teát és már ki is borította az asztalterítőre.
Ekkor a nagyanyja leszidta. Irgum-burgum, putcc ki az ebédlőből és társai repkedtek.
Ez volt az a pillanat, amikor földszintes, a fűből még alig-alig kilátszó apróságom mamájával szembefordult és a címben olvasható mondatot kiejtette a száján.
"HAGASS! APUCA TENTE..."
---Aki számára nem világos, az értelme a következő: HALLGASS! APUCI ALSZIK...---
De vajon kire ütött ez a gyerek???
Aki engem kiskoromban ismert... Nos, az semmiképpen ne válaszoljon!!!
Érdekes serdülőkor kezd előttem derengeni. ÉRDEKEEES? Nem, azt hiszem meredek lesz...
És most még valami:
csak röviden, mert ha rá gondolok, azonnal görcsbe rándul a gyomrom.
Berci, a mi nagyon szeretett és hihetetlen becsben tartott autónk ma nyolc napon túl gyógyuló sebeket szerzett...
Én vezettem, de nem miattam történt. (TÉNYLEG!)
Valaki nekünk tolatott úgy, hogy mi normál tempóban, egyenesen előre haladtunk. Ő nem nézett szét, csak kitolatott a kocsifeljáróról...
Megijedtem, megijedtünk...
Szerencsére senkinek nem lett baja, csak az autó oldala horpadt be hátul...
De mi jól vagyunk. Legalább...
A BABAHÍRADÓval zárom a ma estét.
Megérkezett közénk STIKE babája, Bogi, szerencsésen, egészségesen.
Üdvözöljük nagy szeretettel!!!
Egészséget, sok tejcsit, rengeteg ölelést és boldogságot kívánok nekik!!!
