Mert véletlenek nincsenek...

 2011.09.15. 21:27

Mielőtt bárki "magára ismer" a tegnapi mérgemből, NEM TI VAGYTOK!

Akiről szólt, nem olvassa a blogot. Lehettem volna konkrétabb is, de talán éppen ezért nem tettem. A háta mögött nem konkretizálok.

Majd egyszer, amikor megint igazságosztónak érzem magam, a szemébe elmondom, mit gondolok róla.

Bár, azt hiszem, nem fogja érdekelni. Nem is baj.

Nincs a kezemben a bölcsesség köve, az ő dolga, mit csinál. Mindenesetre engem már nem bánthat a viselkedésével... Többé nem hagyom.

Ráadásul az egész éppen arról szól, hogy én voltam a hülye, mert másnak akartam látni, mint amire ő képes...

De ezt már írtam.

Mindenesetre TÉNYLEG NINCSENEK VÉLETLENEK! Tegnap szembesültem bizonyos dolgokkal, (már egy éve nem hallottunk róla), erre ma felhív, hogy itt van a városban, és találkozni szeretne.

Találkoztunk...

Nem, a véleményem nem változott...

De nem kell minden történetnek happy enddel végződnie.

Amúgy elég rosszul vagyok, bekaptam Zádi baciját, alig látok, görcsöl a fejem, ki akarnak esni a szemeim, dádházs vagyog, köhögök.

Na, nem sajnáltatom magam.

Zádi szerencsére hamar átesett rajta, mára még a tizenkettedik fogacskájának is kibújt az első tüskéje. "Ő" a bal alsó négyeske, amiről én már korábban beszámoltam, mert úgy hittem.

Rosszul.

De mára végre tényleg kibújt!

Mára elég volt magamból... 

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr756488795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HoldAnyuCica 2011.09.15. 22:06:54

Hát, mindkettőnknek "jó" napja volt... Kitartást, lesz még jobb is :)
süti beállítások módosítása