Ééén megpróbáltam!

Eddig két-három féleképpen.

De nem adtam fel.

Zümikém megkapta a cumisüveget, mert az éjjel nem akarta a csőrös itatót még a szájába sem venni.

Annyira sírt, hogy egyszerűen nem tudtam tukmálni tovább.

Ma kifertőtlenítettem a régi cumisüveget, amit neki vettünk, de újszülöttként utált, hogy hátha valahogy megbarátkozik vele. Tudom, hogy a szakanyagok mind lebeszélnének erről, de egyszerűen nem volt jobb ötletem.

Szóval odaadtam a cumisüveget, tettem bele tejcsit neki.

Először megnyomkodta, aztán a szájába vette, ráérzett, hogy jön belőle valami, és nagyot kacagott. Azt hiszem, játéknak tekinti.

Rágicsálja, tépkedi, nyomkodja, rázza, kacarászik neki. Megszívja ééés... kiköpi a tejcsit.

Minden elvemet elvetettem a cukrozott dolgok iránt és nagyon híg karamellt készítettem a tejcsiből, hiszen az anyatej is édes. Na, a karamell még kevésbé kell neki.

Azóta kaptam újabb tanácsokat a leszoktatással kapcsolatban, majd próbálkozom még.

Szerintem az a baj, hogy nem is akarom igazán a szívem mélyén...