Teljes elképedéssel vettem ma tudomásul, hogy Zümi utánozza az apját (na nem itt a meglepődés tárgya, hanem) és MÁRTOGAT!

Ő ugyan a nagy semmit mártotta ki a tányérból a kenyerével, de buzgón ismételgette.

Apja töltött káposztát evett és szépen rendesen tisztára törölte a tányérját utána. Eközben csemeténk az ölében ült (éppen második uzsonnáját fogyasztva) és kenyeret majszolgatott. Amint megfigyelte alaposan az apja munkálkodását, ő is belezuttyantotta az akkor már száraz tányérba a fél szelet kenyeret, amit éppen csócsált és megcsiszatolta tenyérrel nyomva közben lefelé. Ezek után kihalászta onnan és folytatta az evést. Ezt még kétszer így megismételte, de addigra én már annyira nevettem, hogy sajnos elvontam a figyelmét. (Hogy ennyire nem bírom türtöztetni magam?!?!?! )

A másik nagy meglepetés a számomra, hogy egészen összetett dolgokat is megért már. Tényleg egyik pillanatról a másikra történnek a csodák.

Ma ebéd után játszott még az etetőszékével, amikor felvetettem neki, hogy menjünk sétálni?

Erre ő azonnal odasietett hozzám, a karomba kéretőzött és mutatott kifelé, hogy indulhatunk is.

Nagyot játszótereztünk (hintázás és csúszdázás alibi tevékenységgel álcáztuk a fűnyíró közhasznú emberke munkájának alapos kifigyelését), majd amikor vészesen közeledett a délutáni alvás ideje, szóltam neki, hogy indulunk haza és alszik egyet. Nos, nem tudom ennek melyik részét értette meg, de azonnal toporzékolni és ordítani kezdett. (Majd csak megtanulja azt is, hogy az ordításnak bizony nem engedek...)

Meglepődtem, hogy tökéletesen érti, hogy kapaszkodjon a hintán, amibe nem lehetett bekötni. A felszólításra azonnal ügyesen belekapaszkodott a hinta karfájába.

Este meg az apja mutatta meg nekem, hogy a fürdőkádat, nagy vízzel olyannyira birtokba vette a fiatalúr, hogy már bele is mer hasalni, az sem baj, ha a feje nem teljesen ér ki belőle. A "feküdj le gyorsan" vezényszóra azonnal hasra vágja magát.

Nagy dolog történt még tegnap éjjel is, amikor egyik ébredésénél elfogadta szopi helyett az AVENT-es csőrös itatójából a vizet.

Többször nem próbálkoztam, csak egyszer a SIGG kulacsával, ami nem kellett neki, majd egyszer az AVENT-essel, ami bejött, mert attól tartottam, hogy besokallna és azt nem akartam. Szépen apránként szeretnék haladni mindkettőnk érdekében.