Azóta hónapok teltek el.

Tény, hogy Zümi otthon minden reggel és este megnézi dédi képét a polcon. Köszön neki és puszit ad. Rendszeresen hallja a hangját, amikor kihangosítóval beszélünk, de a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy amint megérkezünk (hajnali negyed 4-kor), azonnal átkéretőzik dédihez és azóta is elválaszthatatlanok.

Vele fedezte fel a kertet, hiszen csak mostanra lett annyira önálló, hogy bejárja, uralma alá hajtsa. 

A kutyák is jobban megbarátkoztak vele, de a csontot azért féltik tőle…

Hatalmasat eszik, mindenkivel barátságos, de egyértelműen látható, hogy dédit családtagként (különleges bizalommal) kezeli, nem úgy, ahogy másokat.

Boldog kisember, vigyorogva masíroz fel- és alá, mintha mindig is itt élt volna.

Délelőtt azért még kóválygott, borult párat, estére is hamarabb elfáradt, mint szokott. Ez betudható az éjszakai utazásnak, és az eseményeknek is…

Történt ugyanis, hogy már jól haladtunk az utunkon, amikor egyszerre hirtelen fényességre lettünk figyelmesek. 3-4 méteres lángokat láttunk. Hamar felfogtuk, hogy egy avarégetésnél komolyabb esemény tanúi lettünk és azonnal megálltunk. Egy épület égett. Kipattantunk, Isti elszaladt megnézni, hogy tud-e valamit segíteni, én a tűzoltókat hívtam.

Nemsokára meg is érkeztek, de Zádi természetesen megérezte, hogy valami feszültség van és felébredt. Nem kért szopit, nem akart visszaaludni, feszengett és sírt.

A lehető legnagyobb nyugalmat kellett magamra erőltetnem, hogy megnyugtathassam őt is.

Végül keresztbe dőltem a hátsó ülés gyermeküléssel el nem foglalt részén és ő a mellkasomra feküdt. Így aludt, amíg apa nem végzett.

A tűzoltók eloltották a tüzet (egy garázs égett és közben egy gázpalack is felrobbant) és indultunk is tovább. - Megint nem kellett attól félnünk, hogy elalszik vezetés közben.

Szóval megvoltak a kalandjaink megint.

De a lényeg, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk.

Zádi kihasznál minden pillanatot, amit dédi mamája karjaiban tölthet. Este össze-vissza puszilta.

Úgy szereti, mint én.

Hiába lakunk fizikailag messze egymástól, ők sosem lesznek távoli rokonai egymásnak.

A szeretet összeköt.