Alapvetően vendégszeretőek vagyunk.
Örömmel fogadjuk a látogatókat. Nem csak akkor, ha mi hívtuk őket, hanem akkor is, amikor számunkra kedves emberek bejelentkeznek.
DE... amikor a látogató egy hívatlan és undok alak, amikor kifejezetten bajt kavar... Akkor szeretném hamar házon kívül tudni.
Emlékeztek arra a régi filmre? Magyarul azt hiszem Kitúr-lak volt a címe. Rém rossz film szerintem, de az alap szituáció hasonló...
Na, mielőtt bárki valós személyre gondolna, nem, nem emberszerű lény aki/ami hívatlanul bekopogtatott, hanem egy vírus.
Az a bizonyos minden oldalról kipucolós.
Azt hiszem férjemdrágához szegődött társul valahol, hiszen (egyelőre) máson nem jött ki a baj.
Reggelre támadt, szegény páromat azonnal izoláltuk külön szobába, mindent fertőtlenítettünk, szellőztettünk. Zümikém ma nem is találkozott apukájával, mert féltettük.
Drágám annyira rosszul volt, hogy lényegében egész nap feküdt/aludt.
Húúú remélem hamar túl lesz rajta! Több okból is.
Utálom, hogy rossz neki, és frászolok, nehogy Zádi is megkapja.
A hányás és én nagyon nem vagyunk barátok. Mármint ha a babám hány.
Gabó ezzel került anno kórházba (végleg), már akkor lever a víz, ha Nyúl valamelyik kicsije hány. Szeretném ezt a dolgot a lehető legtovább elodázni.
Szóval ez a látogató jobban tenné, ha lépne már tőlünk.
Imádkozom, hogy ne barátkozzon több családtaggal.
