Ma nem tudok - vagyis nem akarok írni.
Gáborokat felköszöntöttük, kit hol, kit hogyan.
Az egyik köszöntés jó volt, a másik nehéz...
"Odaát" remélem jót ünnepelnek.
Drága Kisfiam! Még egy ünnep úgy, hogy nem ölelhetlek...
Szeretünk nagyon!
Bárhol, bárhogyan, de nagyon!
Akik pedig ma valahogy velünk voltak (e-mailben, sms-ben, telefonon, gondolatban, szeretetben) küldj szép álmokat éjszakára és öleld meg a lelkeiket, amikor álmukban meglátogatnak.
Remélem mi is találkozunk!
