Minden rendben hála az Égnek!!!

2830g, szép nagy, fejlett baba.

Mindkét zacsiban értékes tartalom , méhlepény megfelelő érettségű.

Szíve 4-es tagolású, működésében példás.

Méhszáj 1 ujjnyi - ezzel az értékkel mentem Gabót megszülni.

Ez most így jóóó.

A doki azt mondta szüléshez nem jó érték (erre még emlékszem is - 17 órányi emlékem lett róla), de 36 hetes pocakhoz tökéletes.

Örülök is ám!

Délután babaruhákat nézegettem, válogattam.

Este pedig netes beszélgetést folytattam, ami nagyon-nagyon jól esett.

Szóval eltelt ez a nap is, csak rettenetesen elfáradtam.

Úgy látszik még mindig nem szoktam meg a kismamatempót...

Koncentráljunk, hogy a hóesés tűnjön már el a közelünkből, vagy pénteken nem tudok menni a diplomaosztómra...

Egy kis "tudomány" következik:

A Wikipédiából:

A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme. Rókának Magyarországon többnyire a vörös rókát (Vulpes vulpes) hívják.

A Vulpes nembe a következő fajok tartoznak:

Indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)

Afgán róka (Vulpes cana)

Ezüsthátú róka (Vulpes chama)

Pusztai róka (Vulpes corsac)

Tibeti róka (Vulpes ferrilata)

Sarki róka (Vulpes lagopus)

Fakóróka (Vulpes pallida)

Homoki róka (Vulpes rueppellii)

Kitróka (Vulpes macrotis)

Prériróka (Vulpes velox)

Vörös róka (Vulpes vulpes)

Sivatagi róka (Vulpes zerda)

Tudományosan NEM megalapozva, de tapasztalati úton bizonyítottan a fentieket a következőkkel tudom kiegészíteni:

A rókákat viselkedésük alapján az alábbi csoportokba sorolhatjuk:

Vannak kismama kerülők (Szerencse maximus), a ritkán benézők (Elvisel célértus), a rendszeres látogatók (Nehezen viselhetus), és az állandóra beköltözők (Albérlő horribilis).

Az utolsó három alcsoportot tovább lehet osztályozni: kínzó (Lőjenek le), nehezen abbahagyható (Levegőőőt) és teljesen kimerítő (Defibrillátor maximus)

A pocakosságom elején - naivan - megpróbáltam minden fajtájukat elkerülni.

Később elüldözni, de ez sem járt sikerrel.

Ezután meg akartam szelídíteni - nem is tudom honnan jutott eszembe.

A végén a küzdelmet feladva éppen csak túl akartam élni a találkozásokat.

Működött is a dolog ideig-óráig, ám tegnap éjjel valami csúnya véletlen folytán egy szép kis "keverékkel" találkoztam. Ha kutya lenne korcsnak csúfolnánk.

Veszett lehetett, mert nem csak kerülgetett és bosszantott, mint a társai, hanem minden átmenet nélkül belém mart.

A következményekből ítélve analizáltam milyen keverék lehetett:

volt benne kínzó (Lőjjenek le), nehezen abbahagyható (Levegőőőt) és teljesen kimerítő (Defibrillátor maximus) fajtából.

Szép kis egyveleg egyetlen példányban...

A domináns vonal a teljesen kimerítő (Defibrillátor maximus) vérvonalból adódott, így már reszkettem a végén.

Következésképp egész nap szédelegtem, birkóztam a savammal, de nem nyertem meg a háborút, csupán a csatákat vívtam folyamatosan.

Remélem nem volt mégsem veszett a példány. Holnap mindenesetre megyek Kedvesdokihoz, majd megkérdezem a véleményét.

Van ugyan védőoltásom, de az adagolását önkényesen nem mertem megváltoztatni. Holnap mindenesetre kikérdezem az orvost.

A jó hír, hogy kaptunk babakádat.

Kék, szép, praktikus, még állványa is van.

Az előző babakádunk ugyanis eltört. Ennek beszerzése eddig még hátra volt.

De ma ezt is kipipáltuk...

Most pedig itt ülök a gépnél, másodszor estem neki az írásnak.

Miközben gépelek, folyamatosan tömöm magamba a pattogatott kukoricát, most ez tart életben.

Holnap vizsgálat és UH, újra látom Aprót!!!

Kiderül mekkorát nőtt, mióta híreket kaptunk róla.

36 hetesen - az internetről...

"A kismama:

A méhboltozat most éppen a szegycsont alatt van. Ez megnehezíti a légzést, és bordatáji szúró fájdalmat okozhat.

Ha első gyermekét várja, az elkövetkezendő pár hétben bármikor bekövetkezhet a "könnyebbedés", ami azt jelenti, hogy a baba feje lesüllyed, rögzül a medencében. Aki már másodszor (vagy sokadszor) terhes, csak a szülés kezdetekor fogja érezni a könnyebbedést.

A baba:

Szervei teljesen érettek, ha most születik meg, 90% esélye van az életben maradásra. Csak a tüdejével lehetnek még problémák. Bőre puha, sima, teste zsírpárnás."

(Nina Grunfeld: Terhesség hétről hétre)

Elérkeztünk ide, a halogatás végére.

Eddig mindig azt mondtam, majd betöltött 36 hetesen összerakom a csomagot, előkészítem a szekrénykéjét, összerakom a csomagot... ilyesmiket.

Ma betöltöttük a 36. hetet, reggel elmentem a szükséges vérvételre (megint nem volt ragasztószalag...) azután találkozónk volt, aminek csak délután lett vége.

Hanem amikor hazaértünk, leszedtem a tegnap kimosott ruha pelusokat, tetrákat és kivasaltam mindet.

Mostam még 4 adag ruhát, törölközőt, babaruhát, kórházi tartózkodáshoz kellő hálóingeket (frissítés céljából).

Szóval nem unatkoztam. A tegnapi mosás összes ruhadarabját is elintéztem, majd mosogattam és egyszer csak... kifulladtam.

Igen, megint túlpörögtem kicsit.

Valahogy mindent ezen a napon akartam megoldani.

Párom fekvő helyzetbe parancsolt - 45 percig bírtam, majd Apró szekrénykéit átfertőtlenítettem, a kis fióknak használt műanyag tartókat is kimostuk (ezt a Párom intézte), majd szárazra töröltem őket és a helyükre tettem a pelusokat, ágyneműt, törölközőket.

Szóval eredményes volt a nap.

Holnapra is bejött még egy kis program.

Jó zsúfolt lesz az a hét.

Jaaaaa!

Még valami!

Gabócámtól 36 hetes korában kaptam a csíkokat, mind a kettőt. Az én kis gólyacsípéseim.

Ma, a betöltött 36 hetével Apró is megajándékozott 2 picuri csípéssel.

A család legnagyobb megdöbbenésére vigyorogtam rajta egy sort.

Bal oldalon Gabó csíkok, jobb oldalon Apró csíkok...

Lehet leltárt készíteni lassan a vonalkáinkról.