Nincs még két hete, de egy már biztosan elmúlt, amikor Zádi elkezdett harapni.
Először arra gondoltam, hogy az új fogacskáját próbálgatja.
Később arra, hogy kevés a tejem - megtöbbszöröztem az elfogyasztott folyadék mennyiségét, újra jobban figyeltem mennyit és mit eszem, többször tettem mellre (már amikor engedte), hátha úgy több tejcsi lesz.
Aztán azt vettem észre, hogy tejcsi még van, de nem kell neki, inkább teázna - arra jutottam, hogy biztos szomjasabb, mint éhes és ezért kell inkább más.
Máskor nagyon éhesen sem kellett a cici, akkor meg azzal magyaráztam, hogy nem elég tartalmas már a tejem.
Szóval magyarázatokat gyártok, Zádi harapdál, eddig csak nappal utasította vissza a szopit, de azzal aludt el és éjjel is csak az volt jó.
Tegnap viszont hajnali 3-kor hiába próbáltam megszoptatni, nem kellett neki egyik mellem sem...
Próbáltam ringatni, egyre jobban üvöltött...
Végül teát hoztam neki, jó sokat ivott, fél 4-kor ezt megismételte, majd aludt tovább. Következő körben jó volt a cici is.
Nos, teljesen tanácstalan vagyok.
Sokáig szerettem volna, vagyis még mindig sokáig szeretném szoptatni.
Gabó az első szülinapján minden átmenet nélkül utasította vissza a szopit. Nagyon megrázott.
Most el is határoztam, hogy ha rajtam múlik, tovább szoptatom.
Csakhogy a kérdés nem kizárólagosan nálam dől el, hanem ő is beleszól jócskán.
Úgy érzem, egyre jobban "leválik".
Egyre többször fordul elő, hogy szopi után elfordul, és úgy alszik el.
Nap közben ma már éhesen sem kellett neki. Jobban örült a cukkíninek.
Még a délelőtti alvásból ébredve szopizott egyet nyugodtan, vissza is aludt tőle, de nem tudom, meddig kell neki egyáltalán.
Be kell vallanom, szomorú vagyok tőle.
Ráadásul holnap lesz egy hete, hogy megkaptam az influenza elleni védőoltást és két hét, amíg kialakul a védettségem, amit aztán majd Zádi is megkap.
Addig mindenképpen ki kell tartania.
TUDOM, hogy nem tragédia, ha leszokik a szopiról.
TUDOM, hogy van baba, aki nem is cicizik egyáltalán, mert vagy nincs tejcsi, vagy nem tud szopizni, vagy egyéb okoknál fogva nem részesül ebben.
TUDOM, hogy így is majdnem 9 hónapig szopott, ami jó. Megkapott mindent az elején, amire szüksége volt.
TUDOM, hogy mostanra nem annyira táplálék, mint pszichés kötődés a szopi.
DE: ellenanyag még mindig van benne a világ csomó gonoszságával szemben.
DE: ez egy olyan kötelék, ami visszahozhatatlan.
DE: imádom, ahogy szuszog szopi közben.
DE: Zádival minden rendben. Akkor miért nem tart tovább???
TUDOM, előre ne gyászoljak, mert még szopizik, minden nap nyereség.
DE: nem napokig, hetekig akartam még szoptatni, hanem hónapokig!!!
Kit érdekel a sok badarság, amit összehordok, hogy majd eszem/iszom, amikor már nem szoptatok?????
Kibírom még sokáig nélkülük! De tényleg!!!
Le sem merem írni, hogy Pécsen nem maradhattam volna bent Gabóval, ha nem szopott volna...
