korábban egy blogban az örökbebabákról.
Ebben azt írta egy örökbefogadó anyuka, hogy az ő várandósságuk nem 9 hónapig tartott, hanem több évig.
Milyen igaz.
A miénk is. Zádi majdnem 2 év várandósság után született.
Nos, egy ilyen babáról szereztem ma tudomást. A szülei máris majdnem 3 éve várnak rá és most úgy tűnik, januárban bekopogtat.
Beköltözött anyukája pocakjába, ő nem örökbebaba, de nagyon-nagyon-nagyon-(és ezt most még sokszorsokszor leírhatnám)-nagyon várt babóca.
Annyira boldog vagyok, hogy hírt kaptam róla, hogy szinte nem is tudok értelmesen gondolkozni/írni. Sokat imádkoztam értük. Sikerült!!!!
Adjon nekik a Jóisten egészséget!
Ma ilyen boldogságos napunk van.
Kaptam egy telefont, amiben szintén egy picuri érkezését jelentette be az anyukája.
Őt is nagyon várták, Ő is tudta ezt, ezért beelőzött az "ütemtervbe", mert tudta, hogy igazán szeretettel fogadják majd.
Nahát! A hívogatott lelkecskék elindultak boldogságot hozni!
Tényleg boldog vagyok!!!