Az elfogult

 2010.05.08. 23:21

anyai szív...

Minden nap rácsodálkozom az éppen holnap 10 hetes Apróságra. Egyre tágul számára a VILÁG!

Ma megmutatta, hogy nem csak jobb oldalra képes fordulni, hogy a hasáról a hátára érkezzen, hanem balra is.

Nagyon büszke vagyok a mozgására, de van valami, ami még sokkal csodálatosabb érzés.

Nem írtam róla, talán csak egyszer említettem.

Magam sem hiszem el, mindig elönt valami melegség/teljes valóm boldogsága/kiválasztottság érzése - meg sem tudom ezt mindet fogalmazni - amikor RÁM NÉZ!

Engem néz, megkeres, utánam tekerinti a nyakát, hogy lásson.

Meglát és mosolyog. Én vagyok az anyja.

Már nem csak én irányítom felé az anyaságom, nem "csak" a kisfiam, hanem én vagyok az anyja.

Na, ezt igen bután fogalmaztam meg. De nem tudom jobban mégsem.

Egyszerűen kölcsönösen vagyunk.

A babák ösztönösen is bújnak, sírnak, mosolyognak, de Zádi kezd végre nem ösztönből, hanem boldogságból mosolyogni, keresni.

Anya lettem Gabónak, anya voltam az átköltözése után is. Anya, amikor Zádit hívogattuk pocakba, anyaként búcsúztam a pocaktársától. Anyaként lettem az anyja, ahogy a kezembe fogtam és anya, anya vagyok neki, amikor megkeres a tekintetével és rám mosolyog.

Ilyenkor... ilyenkor... ilyenkor VAGYOK!!!

--- o ---

Most nehéz, mert igyekszem türtőztetni magam, hogy ne puszilgassam állandóan össze-vissza, nehogy ragályos legyen ez a nyavalya.

Nehogy beteg legyen.

Lassan elvonási tüneteim lesznek /nem lassan és nem lesznek, hanem vannak.

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr336491461

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anikó 2010.05.09. 11:06:01

Ez hihetetlen!Egy ilyen egyszerű,"hétköznapi" írásoddal is könnyeket tudsz csalogatni a szemembe!És bár én már lassan 16 éve Anya vagyok,ilyenkor még jobban rádöbbenek mit is jelent Anyának lenni!Már írtam,hogy nagyon szeretlek téged olvasni,de amikor boldogságosan írsz akkor a legjobb! Ölelés:Anikó

Szép Henriette 2010.05.09. 17:51:28

Nekem is úgy két hónapos volt a kislányom, amikor nagyon csúnya láz-köhögés-orrfolyás kombinációt szedtem össze. Nagyon féltem, hogy átadom a gyereknek. Nekem azt mondta a gyerekorvos, hogy ugyan át tudom neki adni a bacikat, de az anyatejjel átadom neki a szervezetemben termelődő ellenanyagot is. Nálunk a picurka nem kapta el.... Üdv. Heni

Emma 2010.05.09. 19:11:10

Én is pont azt akartam mondani, mint Heni. :) Meg az is, amit Anikó... Megkönnyeztelek. :) Jobbulást! (Én is megyek holnap orvoshoz, ráment az arcüregemre a nyavalyám... És én se tudom megállni, hogy ne "nyalogassam" az enyéimet össze (persze, óvatosan), pedig 3 és 5 éves "vén szamarak" már Zádihoz képest. :D)

nani 2010.05.10. 14:09:53

Az Anyák ismerik ezt az Anya vagyok érzést.... csodálatosan megfogalmaztad!
süti beállítások módosítása