Amint leér a fejem, alszom is...
Vagy még le sem ér...
Végülis ülve már kitapasztaltam, de lassan állva is megy...
Nincs illúzióm, a következő időben ez még így is marad.
Mégis jóóóó.
Éjjeli "zene"
2010.04.13. 22:27Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr796491615
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ildiko 2010.04.14. 19:25:11
Hát tényleg ez nagyon jó érzés. Délután kisfiam is a mellkasomon aludt vissza. Arról hogy reggelente négyen vagyunk az ágyban (míg ki nem túrják a férjem) nem is szólva. Jók ezek a pillanatok és olyan illékonyak...
