Nem panaszkodom

 2010.03.30. 21:14

mert van egy gyönyörű, édes, kedves, ügyes, okos, aktív, ragaszkodó, csodálatos babánk.

Szeretjük és kényeztetjük Drágánkat.

A mai nap pedig nem csak nekünk volt horror, hiszen akárhány anyukával beszéltem, mindegyik azt mondta, hogy nehezen halad az idő.

Nyúlék kisleánykája, K-ék Zs-ja, N kislánya T is sírós, felsírós, bealvós, felébredős... egyszóval "frontos" - tudom, sokszor használom ezt a kifejezést...

Zádikám csak hozta a kötelezőt.

De amiről ma írni fogok, az a Gripe Water.

Vasárnap betöltötte Kincsem az egy hónapot, így tegnap reggel úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk leváltani az espumisant.

Nem vagyunk híve a túlgyógyszerezésnek, így csak a cseréről lehetett szó.

A magam részéről nehezen vágok bele ilyen akciókba, mert valamennyi haladást már látok a cseppeknek köszönhetően, így félek az újtól, hátha hátralépés lesz a vége.

Vállaltam mégis, Párom lelkesedését látva.

Igaz, Aprónk Keresztanyja már mondta, hogy ő bizony hígítva adta Zs-nak, de én (na ja, az "okos", "tapasztalt" anya,) majd jobban tudom...

Szóval egy kanálnyit próbáltam beletuszkolni Picikémbe.

Úgy gondoltam, így hamarabb túl leszünk rajta. Na, igen. Tényleg hamar rövidre zártuk...

Szóval:

1. nagy levegő - nekem

2. biztató mosollyal közeledem Zádor felé

3. mondogatom, hogy ez aztán most tuti segíteni fog

4. kanálba kimérem az adagot

5. megcsap az az átható kapor szag...

6. Kincsem szájához érintem a kanalat és egy keveset csepegtetek a szájába belőle

7. Drágám nyelvét eléri a "nedű"...

8. Kirázza a hideg

9. olyan undor ül ki a képére, amit még nem láttam

10. mégis megpróbálom meggyőzni, hogy legyünk túúúl rajta - újabb adagot próbálok a szájába juttatni

11. ügyes ajak mozdulatokkal igyekszik kifújni a kanálból a cuccot

12. utolsó próbálkozással Kicsinyem szájába öntöm a maradékot

13. aki ezt méltón megtorolván az egészet a nyakába köpi

Nos, ezek után úgy döntöttem, hogy igya, aki akarja, vagy adja be Zádornak, aki tudja, én a magam részéről ezt a témát lezárom.

Szegénykémnek megpróbáltam beadni a biztonságos, már kipróbált espumisant, de a kanalat sem akarta a szájába venni - már nem bízott benne(m).

Többszöri próbálkozásra tudtam csak meggyőzni, hogy EZ nem AZ...

Ma mindenesetre konzultáltam K-val, aki adott jó tanácsokat. Ha Apja megpróbálja majd beadni, lehet, hogy nagyobb sikerrel járunk majd.

K hígította a levet felforralt, majd lehűtött vízzel, vagy köményes teával. Az anyatej nem tanácsos, mert ha a rossz ízt társítja vele, akkor esetleg nem akar majd szopizni...

Erre nem is gondoltam, amikor a konakiont anyatejjel "lazítottam"...

No, megyek, mert valahogy be kell fejeznem ezt a napot. 

A bejegyzés trackback címe:

https://vianya.blog.hu/api/trackback/id/tr156491687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása