Az előző évet végiggondolva meg kell állapítanom, hogy szép kis "koktélt" kaptunk örömből, bánatból, nehéz feladatokból, hihetetlen csodákból.
Drága Férjem lediplomázott, nagyon büszke voltam rá. :)
Majdnem egy évvel Gabó "átköltözése" után kiderült mi okozta a bajt...
Mindez egy kitartó Nyomozóorvosnak köszönhető, aki maga is négy gyermek édesapja és nem adta fel. Hiába a nyomás, hogy ne kérjen már több költséges vizsgálatot...
Végül megmondta az "ítéletet".
Kiderült, hogy pocakon belül nem kimutatható a baj, így úgy tudtuk, hogy nem lehet többé gyermekünk. 
Nyomozónk tovább kutatott és megtalálta a Genetikus doktornőt, aki eljuttatott minket a Varázslódoktorhoz.
A megoldás a LOMBIK lett. 
Nem is reméltem, hogy még ebben az évben beköltözhet(nek) Apró(k).
De mégis így lett!!!
Két kicsi pontocska bérelte ki a pocakom, nagyon boldogok voltunk.
Drágám arcán végre azt a boldogságot láttam, amit Gabó születésekor utoljára...
Hat hét múlva egyik pontocskánk úgy döntött, hogy mégsem érkezik meg hozzánk az utazás végén, inkább több esélyt ad a tesójának a biztonságos pocaklétre.
Elbúcsúztunk hát Tőle is...
Azóta vizsgálatok követik egymást, készülgetünk Apró fogadására, de ez egyelőre inkább lelki felkészülést jelent, mintsem fizikait.
Bár, a ruhácskája, amiben a kórházból hazajön majd velünk már megvan!!!
A tizenkettedik heti UH-on Kedvesdoki már megmondta, hogy Apró FIÚ, de a magam részéről nem hittem neki, pedig Ő nem szokott tévedni... Később minden UH-on újra és újra megerősítette, lassan én is elhittem.
Na igen, a 4D-s UH-on meg is néztük... Ezután kételkedjen valaki!!!
December 27-én este megérkezett Legifjabb Nyuszi, akiről kiderült, hogy legnagyobb sejtésünk szerint Kiscsaj. Egészséges, mosolygós zabagép (hú, lehet ilyet írni egy hölgyre???) és ma haza is mehettek a kórházból. Nagyapja szerint ezt pont így kell csinálni. Karácsonyt és Szilvesztert is otthon, családi körben tölteni!!!
A tesók nagy örömmel fogadták, leellenőrizték, hogy valóban lány.
Mi pedig hazajöttünk a biztonságos kis fészkünkbe Drága Nagymamámhoz, aki azóta is csak sürög-forog nekünk, hogy finomabbnál finomabb ételekkel kényeztessen minket.
A kutyák frászt kapnak a durrogásoktól 
, mi pedig itt a jó melegben vacsi után kártyázni készülünk.
Szeretném, ha mindenkinek úgy teljesülne a kívánsága az ÚJ ÉVBEN, ahogy nekem a 2009 első perceiben kimondott szavaim.
Köszönöm Istenem Aprót, a reményt, hogy újra család lehetünk.
Angyalgyermekünk óvó szemei rajtunk nyugszanak, érezzük.
A legfontosabb kívánságaim NEKTEK és magunknak is:
- EGÉSZSÉG
- SZERETET
- CSALÁDI BÉKE
- FIGYELEM (Hogy számítsunk azoknak, akik nekünk számítanak...)
- BIZTONSÁG (Anyagi értelemben annyit, hogy ne kelljen félni a holnaptól... Az anyagi gazdagság nem a legfontosabb!)
- SZERENCSÉT (Az sosem árt...)
- HITET (Azért a legvégén, mert mindenkinek mást jelent. Szeretném, ha nem csalódna senki abban, amiben - vagy AKIBEN - hisz.)
LEGYEN BOLDOG AZ ÚJ ÉV!!!
"Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak."
(Mt 7:8)
